Urdu nyelv

	Urdu
Beszélik	Pakisztán, India, USA, Afganisztán, Banglades, Nepál, Mauritius, Egyesült Királyság, UAE stb.
Beszélők száma	anyanyelvként kb. 68 M (2018); fő
Nyelvcsalád	indoeurópai; indoiráni; indoárja; hindi nyelvek; hindusztáni
Írásrendszer	urdu ábécé
	Hivatalos állapot
Hivatalos	Pakisztán,; India,; Fidzsi-szk.
	Nyelvkódok
ISO 639-1	ur
ISO 639-2	urd
ISO 639-3	urd
	hivatalos vagy félhivatalos nem hivatalos
	A Wikimédia Commons tartalmaz Urdu nyelv témájú médiaállományokat.

Az urdu (اُردو, urdū) vagy lashkari^[2] (لشکری) nyelv Pakisztánban és Indiában hivatalos. Afganisztánban és Bangladesben kisebbségi nyelvként beszélik, hivatalos státusz nélkül. Nepálban bejegyzett regionális nyelv.^[3] Dél-Afrikában a bevándorlók révén az alkotmányban védett nyelv.^[4]

A nyelv tulajdonképpen megegyezik a hindi nyelvvel, csak szókincsében és írásában tér el tőle.

Az urdu és hindi nyelvet összefoglaló néven hindusztáninak is mondják. Az urdu szókincsben több az arab és a perzsa eredetű szó, mint a hindiben, a szakkifejezéseket általában a muzulmán (perzsa, kurd, arab) nómenklatúrából veszik, eltérően a hinditől, ahol a szanszkritból. Az urdu nyelvet kb. 100 millió ember beszéli. A nyelvtana gyakorlatilag megegyezik a hindi nyelvtanával.

Az urdut a hinditől eltérően arab nasztalík (نستعلیق nastaʿlīq) betűkkel írják.

Az urdu ábécé szerkesztés

betű	név	IPA kiejtés
ا	alif	szó elején néma; mássalhangzó után [ə, ɑ]; hasonlít a magyar a-ra.
ب	be	[b]
پ	pe	[p]
ت	te	dentális [t̪]; hasonlít a francia t-re a trois-ban.
ٹ	ṭe	retroflex [ʈ]; hasonlít az angol t-hez.
ث	se	[s]
ج	jīm	[d͡ʒ]
چ	cīm/ce	[tʃ]
ح	baṛī he	[h]; zöngétlen h.
خ	khe	[x]; torokban képzett h, mint a skót ch a loch-ban.
د	dāl	dentális [d̪]
ڈ	ḍāl	retroflex [ɖ]
ذ	zāl	[z]
ر	re	dentális [r]
ڑ	aṛ	retroflex [ɽ]
ز	ze	[z]
ژ	zhe	[ʒ]
س	sīn	[s]
ش	shīn	[ʃ]
ص	su'ād	[s]
ض	zu'ād	[z]
ط	to'e	[t]
ظ	zo'e	[z]
ع	‘ain	mássalhangzó után[ɑ]; máskor [ʔ], [ə], vagy néma.
غ	ghain	[ɣ] zöngés verziója a [x]-nak
ف	fe	[f]
ق	qāf	[q]; torokban képzett k
ک	kāf	[k]
گ	gāf	[g]
ل	lām	[l]
م	mīm	[m]
ن	nūn	[n] vagy orrhangú magánhangzó
و	vā'o	[v], [u], [ʊ], [o], [ow]
ہ, ﮩ, ﮨ	choṭī he	szó végén [ɑ]; egyébként [h] vagy néma
ھ	do cashmī he	azt jelzi, hogy az előtte álló mássalhangzó hehezetes (p, t, c, k) vagy mormolt (b, d, j, g).
ی	choṭī ye	[j, i, e, ɛ]
ے	baṛī ye	[eː]
ء	hamzah	[ʔ] vagy néma

Jegyzetek szerkesztés

↑ Mikael Parkvall, "Världens 100 största språk 2007" (The World's 100 Largest Languages in 2007), in Nationalencyklopedin
↑ Stop Words Elimination in Urdu Language using Finite State Automaton. Kamran Shaukat1*, Muhammad Umair Hassan1, Dr. Nayyer Masood2and Ahmad Bin Shafat31*, 3Department of Information Technology, University of the PunjabJhelum Campus, Jhelum, Pakistan1School of Information Science and Engineering, University of Jinan336 West Road, Jinan, China2 Department of Computer Science, Capital University of Science and Technology, Islamabad. International Journal of Asian Language Processing 27(1): 21-32
↑ National Languages Policy Recommendation Commission. MOE Nepal, 1994. [2023. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
↑ Constitution of the Republic of South Africa, 1996 - Chapter 1: Founding Provisions. www.gov.za . (Hozzáférés: 2014. december 6.)

További információk szerkesztés

Tekintsd meg a Wikipédia urdu nyelvű változatát!

[1] Mikael Parkvall, "Världens 100 största språk 2007" (The World's 100 Largest Languages in 2007), in Nationalencyklopedin

[2] Stop Words Elimination in Urdu Language using Finite State Automaton. Kamran Shaukat1*, Muhammad Umair Hassan1, Dr. Nayyer Masood2and Ahmad Bin Shafat31*, 3Department of Information Technology, University of the PunjabJhelum Campus, Jhelum, Pakistan1School of Information Science and Engineering, University of Jinan336 West Road, Jinan, China2 Department of Computer Science, Capital University of Science and Technology, Islamabad. International Journal of Asian Language Processing 27(1): 21-32

[:1-3] National Languages Policy Recommendation Commission. MOE Nepal, 1994. [2023. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 14.)

[4] Constitution of the Republic of South Africa, 1996 - Chapter 1: Founding Provisions. www.gov.za . (Hozzáférés: 2014. december 6.)

[2]

[3]

[4]

[1]

Urdu
Beszélik	Pakisztán, India, USA, Afganisztán, Banglades, Nepál, Mauritius, Egyesült Királyság, UAE stb.
Beszélők száma	anyanyelvként kb. 68 M (2018)^[1] fő
Nyelvcsalád	indoeurópai indoiráni indoárja hindi nyelvek hindusztáni
Írásrendszer	urdu ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	Pakisztán, India, Fidzsi-szk.
Nyelvkódok
ISO 639-1	`ur`
ISO 639-2	`urd`
ISO 639-3	`urd`

hivatalos vagy félhivatalos nem hivatalos
A Wikimédia Commons tartalmaz Urdu nyelv témájú médiaállományokat.