Amerikába jöttem

A fiktív afrikai Zamunda koronahercege, Akeem Joffer belefárad elkényeztetett és fényűző életmódjába, ezért a 21. születésnapján komoly döntést hoz az önállósodás érdekében. Szülei, Jaffe király és Aeoleon királyné akarata ellenére nem veszi feleségül a neki kijelölt menyasszonyt, Imani Izzi-t. Ehelyett legjobb barátjával és tanácsadójával, Semmivel együtt az Államokba utazik. Akeem célja, hogy olyan nőt találjon magának, aki önmagáért és nem a vagyonáért szereti őt. Barátjával New Yorkba érkezve egy szerény lakást bérelnek és magukat nincstelen diákoknak adják ki. Részt vesznek egy helyi gyűlésen, ahol pénzt gyűjtenek a belváros felújítására. Itt Akeem találkozik a számára ideális partnernek tűnő Lisa McDowell-lel. Semmi és Akeem állást kap a McDowell's gyorsétteremben (a McDonald’s másolata), melynek Lisa apja, Cleo McDowell a tulajdonosa.

Akeem hódítási kísérleteit eleinte megakadályozza Lisa lusta és ellenszenves párja, a gazdag Darryl Jenks. Amikor Darryl a lány megkérdezése nélkül jelenti be eljegyzésüket, Lisa randevúzni kezd a herceggel (aki azt állítja, családja szegény kecskepásztorokból áll). Akeem igyekszik keményen dolgozni és megtapasztalni a közemberek életét, de a szegénységet megunva Semmi fényűzésbe kezd. Akeem elkobozza tőle a pénzét és két hajléktalannak adja. Semmi táviratot küld Jaffe királynak és több pénzt kér tőle, Joffers ezért úgy dönt, maga is New Yorkba utazik és leleplezi fiát. Cleo eleinte ellenzi a fiatalok kapcsolatát, de a Joffers királyi pártól tudomást szerez Akeem valódi származásáról és egyből lelkesebbé válik. A férfi hazugságát Lisa csalódottan viseli és faképnél hagyja őt, lefújva a házasodási terveiket. Akeem sikertelenül próbálja elmagyarázni neki, hogy csupán azt szerette volna, ha a lány önmagáért szereti őt és még a trónról is lemondana érte. Az elcsüggedt Akeem beleegyezik, hogy szülei akaratához híven feleségül veszi eredetileg kijelölt menyasszonyát.

Az esküvőn Akeem megdöbbenve látja, hogy menyasszonya nem más, mint Lisa. A ceremónia után hintóba ülve boldogan elhajtanak az éljenző zamundai tömeg előtt. Akeem ismét felajánlja neki lemondását a trónról, ha a lány nem vágyna a királyi életre, de Lisa ezt játékosan visszautasítja.

Az 1983-as, szintén Eddie Murphy főszereplésével készült Szerepcsere című vígjáték két szereplője, Mortimer (Don Ameche) és Randolph Duke (Ralph Bellamy) egy rövid jelenet erejéig ebben a filmben is feltűnik. Két hajléktalant játszanak, akiknek Akeem pénzt ad az utcán.^[5] Érdekesség, hogy Murphy több (nem, életkor és származás alapján) eltérő szerepet vállalt a filmben.^[6] Ebben Rick Baker Oscar-díjas maszkmester volt a segítője: a zsidó öregemberré, Saullá maszkírozva még a saját kollégái számára is felismerhetetlenné tette a színészt.^[1] Murphy későbbi, Vámpír Brooklynban (1995), a Bölcsek kövére (1996), a Bölcsek kövére 2. – A Klump család (2000) és a Norbit (2007) című filmjeiben is számos különböző karaktert formált meg egyidejűleg, gyakran Baker közreműködésével.

A filmrendező John Landis második alkalommal dolgozott együtt Murphyvel, a Szerepcsere után. Landis szerint a közös munka merőben más volt a főszereplővel a két filmben. Míg a Szerepcserében Murphy „fiatal, energiával teli és nagyszerű” volt, addig az Amerikába jöttem forgatásán arrogánsan és durván viselkedett (nem befolyásolva a színészi teljesítményét) és ezt a személyes kapcsolatuk is megsínylette. Pár évvel később Murhpy mégis Landist kérte fel a Beverly Hills-i zsaru 3. megrendezésére, és Landis szerint addigra már ismét kellemes modora volt.^[7]

Eddie Murphy erre másként emlékezett vissza egy 1989-es Rolling Stone interjúban: „Ő volt a rendezőm a Szerepcserében, amikor kezdő kölyök voltam, de öt évvel később még mindig gyerekként kezelt. És én fogadtam fel őt, hogy rendezze meg a filmet!.. Én magam akartam megrendezni az Amerikába jöttemet, de tudtam, hogy Landis sorozatban három elcseszett filmet csinált és a Homályzóna-per miatt egy szalmaszálon függött a karrierje. Gondoltam, a fickó rendes volt hozzám a Szerepcsere idején, ezért adtam neki egy esélyt”.^[8]

A film sikert aratott a jegypénztáraknál: a bemutató hétvégén a 2064 moziban levetített Amerikába jöttem 21 404 420 dollárt termelt, első helyezést érve el. Az Amerikai Egyesült Államokban 128 152 301, míg a többi országban 160 600 000 dolláros bevételével a film összesen 288 752 301 dollár bevételt szerzett.^[2] Ezzel az 1988-as év harmadik legnagyobb bevételét hozó filmje lett (az Esőember és a Roger nyúl a pácban után), illetve ebben az évben a Paramount Pictures legjövedelmezőbb alkotásává vált.^[9]

A film két kategóriában kapott Oscar-jelölést: legjobb jelmeztervezés (Deborah Nadoolman Landis) és legjobb smink (Rick Baker).

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Coming to America című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Amerikába jöttem a PORT.hu-n (magyarul)
• Amerikába jöttem az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Amerikába jöttem az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Amerikába jöttem a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Amerikába jöttem a Box Office Mojón (angolul)