Örmény ábécé

az örmény nyelv ábécéje

Az örmény ábécé az örmény nyelv írására használt ábécé. Egyike a hat európai betűírásnak, amelyre létezik Unicode standard (lásd: Unicode Code Charts és Unicode Standard, Chapter 7).

Örmény ábécé. Az emlékmű Nicosia, Ciprus

Az örmény írást Szent Meszrop Mastoc (örményül: Մեսրոպ Մաշտոց) alakította ki i. sz. 405-ben. Az egyes betűképeket számos más (például szír, pahlavi és föníciai) írás alapján, de a magyar rovásíráshoz hasonló ősrégi rovásírásos örmény ábécére támaszkodva alakította ki, a betűk sorrendje viszont a görög ábécére épült.

Az örménynek két elkülönülő nyelvjárása van, amely ugyanazt az írást használja, de az azonos betűképekhez eltérő kiejtés párosul (lásd a táblázatot). A kiejtésben a keleti változat a norma (ez Örményország hivatalos nyelve is).

Az örmény ábécé és átírása szerkesztés

Az örmény ábécé:
névkisbetűnagybetűlatin átírás
(keleti)
latin átírás
(nyugati)
hangérték
(keleti)
hangérték
(nyugati)
számérték
1այբ – ajbաԱaa[a][a]1
2բէն – benբԲbp[b][p]2
3գիմ – gimգԳgk[g][k]3
4դա – daդԴdt[d][t]4
5եչ – jecsեԵee[ɛ],[jɛ][1][ɛ],[jɛ][1]5
6զա – zaզԶzz[z][z]6
7է – eէԷēē[ɛ][ɛ]7
8ըթ – itըԸəə[ə][ə]8
9թո – toթԹt`t`[tʰ][tʰ]9
10ժէ – zseժԺžž[ʒ][ʒ]10
11ինի – iniիԻii[i][i]20
12լյուն/լիւն – ljun/livnլԼll[l][l]30
13խէ – heխԽxx[x][x]40
14ծա – caծԾcj[t͡s][d͡z]50
15կէն – kenկԿkg[k][g]60
16հո – hoհՀhh[h][h]70
17ձա – dzaձՁjc[d͡z][t͡s]80
18ղատ – gatղՂłł[ʁ][ʁ]90
19ճէ – cseճՃčǰ[t͡ʃ][d͡ʒ]100
20մէն – menմՄmm[m][m]200
21հի/յի – hi/ji[2]յՅyy[j][j]300
22նու – nuնՆnn[n][n]400
23շա – saշՇšš[ʃ][ʃ]500
24ո – oոՈoo[o],[vo][3][o],[vo][3]600
25չա – csaչՉč`č`[t͡ʃʰ][t͡ʃʰ]700
26պէ – peպՊpb[p][b]800
27ջէ – dzseջՋǰč[d͡ʒ][t͡ʃ]900
28ռա – raռՌ[r][r]1000
29սէ – szeսՍss[s][s]2000
30վէվ – vevվՎvv[v][v]3000
31տյուն/տիւն – tjun/tivnտՏtd[t][d]4000
32րե/րէ – reրՐrr[ɹ][ɹ]5000
33ցո – coցՑc`c`[t͡sʰ][t͡sʰ]6000
34ու/վիւն – u/hivnւՒw[4]w[4][w],[u][5][w],[u][5]7000
35փյուր/փիւր – pjur/pivrփՓp`p`[pʰ][pʰ]8000
36քե/քէ – keքՔk`k`[kʰ][kʰ]9000
37օ – oօՕōō[o][o]10000
38ֆե/ֆէ – feֆՖff[f][f]20000
(39)և – yew[6]ևewew[ɛv],[jɛv][1][ɛv],[jɛv][1]

Ligatúrák: (mn), (me), (mi), (vn), (mh).

  1. a b c d Szó elején és gyakran magánhangzó után is.
  2. Kiejtése mindkét alakban [hi]
  3. a b Szó elején, kivéve վ előtt.
  4. a b Az ու átírása u, és nem ow.
  5. a b Kettőshangzók második tagjaként.
  6. A keleti nyelvjárásban általában Եվ-vel cserélték le. Nincs nagybetűs formája.

Különbségek a keleti és a nyugati nyelvjárás között szerkesztés

A szovjet időszakban, 1922-ben Örményországban, a keleti nyelvjárás fő területén helyesírási reformot hajottak végre. Ennek következtében a keleti norma egy kissé eltávolodott a történelmi helyesírástól, aminek folytán a rendszerváltáskor többen a régi rendszerhez való visszatérést követelték.

Az eltérések:

  • A keleti nyelvjárásban elhagyták a szóvégi néma յ betűt;
  • A [h]-nak ejtett յ fonémát հ-val írják;
  • A [v]-nek ejtett վ, ւ, ու fonémákat վ-ben egyesítették;
  • Az է-t csak szó elején használják, más esetben lecserélték ե-re;
  • Az ոյ, իւ, եւ, եա diftongusokat kiejtésük szerint ույ, յու, յո, յա-nak írják.

Az örmény betűk keleti nyelvjárás szerinti átírása szerkesztés

KisbetűNagybetűH-M[a]ISO[b]ALA-LC[c]BGN/PCGN[d]KNAB[e]Magyaros[f]
աԱaaaaaa
բԲbbbbbb
գԳgggggg
դԴdddddd
եԵeee, y[g]e, ye[h]e(j)e
զԶzzzzzz
էԷēēēeèe
ըԸəëĕyyö
թԹt`t’t`t’tht
ժԺžžzhzhžzs
իԻiiiiii
լԼllllll
խԽxxkhkhxch
ծԾcçtstscc
կԿkkkkkk
հՀhhhhhh
ձՁjjdzdzdzdz
ղՂłġghghğg
ճՃčč̣chchčcs
մՄmmmmmm
յՅyyy, h[i]yjj
նՆnnnnnn
շՇššshshšs
ոՈoooo, vo[j]o(v)o
չՉč`čch`ch’čhcs
պՊpppppp
ջՋǰǰjjdzs
ռՌrrřr
սՍssssssz
վՎvvvvvv
տՏtttttt
րՐrrrrrr
ցՑc`c’ts`ts’chc
ւՒwwwwv
փՓp`p’p`p’php
քՔk`k’k`k’khk
օՕōòōoòo
ֆՖffffff
ևewewewev, yev[k]ew(j)ev

  • a: Hübschmann-Meillet nyelvészeti átírás, Heinrich Hübschmann és Antoine Meillet által kidolgozott átírás, melyet általánosan használnak nyelvészeti munkákban, 1913
  • b: ISO 9985:1996 – International Organisation for Standardisation (www.iso.ch), 1996
  • c: American Library Association/Library of Congress, 1997
  • d: United States Board on Geographic Names/The Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use, 1981
  • e: Kohanimeandmebaas – Eesti Keele Instituut (www.eki.ee), 1993
  • f: A Magyar Tudományos Akadémia által javasolt átírási forma
  • g: Szó elején, magánhangzó előtt
  • h: Szó elején és ա, ե, է, ը, ի, ո, ու, օ előtt
  • i: Szó vagy szótag elején
  • j: Szó elején, kivéve az ով kapcsolatban
  • k: Szó elején, önállóan, ա, ե, է, ը, ի, ո, ու, օ után


Példaszöveg szerkesztés

Իսպանացի նկարիչ, գրող, և սյուրռեալիզմի հիմնադիրներից, Սալվադոր Դալին (Մայիս 11, 1904 – Հունվար 23, 1989) ծնվել է Իսպանիայի Կաթալոնիա նահանգի Ֆիգուերաս քաղաքում, ուսանել է Մադրիդի "Գեղեցիկ արվեստների դպրոց"-ում, ինչն էլ ազդել է նրա սկզբնական մասնագիտական ժամանակաշրջանում կատարած նկարների վրա, նրանք եղել են զուտ ակադեմիստական ոճի մեջ: Նրա առաջին ցուցահանդեսը տեղի է ունեցել 1925թ-ի նոյեմբերին Բարսելոնա քաղաքում: Այդ տարիներին նա նկարում էր միայն ծովային պեյզաժներ:1929թ-ին Դալին ծանոթանում է Պիկասսոյի և Բրետոնի հետ և հենց այդ ծանոթությունն է դառնում նրա սյուրռեալիստական ճանապարհ բռնելու սկիզբը, և 1929թ-ից նա լիովին ընկղմված էր այդ ոճի մեջ: Հենց այդ տարիներին Դալին ծանոթանում և ամուսնանում է Գալա Էլյուառի հետ, որը հետագա Դալիական կյանքի մեծագույն ոգեշնչումն է դառնում…

– Örmény Wikipédia

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

🔥 Top keywords: