Vasmegyer

A Közép-Nyírség északi részén, a Rétközben helyezkedik el, Nagyhalászhoz és Beszterechez közel.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Tiszatelek, északkelet felől Beszterec, kelet felől Kék, délkelet felől Nyírbogdány, délnyugat felől Kemecse, nyugat felől pedig Tiszarád.

Csak közúton érhető el, Kemecse vagy Beszterec érintésével a 3824-es úton, Nagyhalász (és a 3834-es út) felől pedig Tiszarádon keresztül, alsóbbrendű mellékutakon.

Déli határszélét érinti a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal is, de a vasútnak nincs megállási pontja a község határai között.

A település és környéke ősidők óta lakott hely, területén már a kőkorszakban is éltek emberek, melyről az itt talált leletek tanúskodnak.

Az ősi település a hagyomány szerint még Megyer vezértől vette nevét.

A település nevét a diplomatikai levéltár 1452-ben említette először Meger néven, majd a leleszi országos levéltár adatai között tűnik fel neve 1462-ben Felmegyer alakban.A Kállay család levéltárának 1466-ban kelt oklevele pedig már Vas-Megyer néven említette.

A település birtokosai az 1300-as évek közepén a Vas család tagjai voltak.

1385-ben Mária királynő az utód nélkül elhalt Vas Miklós birtokát a Csaholyi családból származó Csaholyi Sebesténnek adományozta.

1446-ban a Sztritey család volt a település földesura, a 18. században pedig a Megyeriek, Oláhok és a Vécseyek.

A 20. század elején Megyery Géza, Bónis György és Deutsch Antal voltak a birtokosai.

Vasmegyer határában, az Apáti dűlő nevű részen a hagyomány szerint egykor klastrom állt, melynek rommaradványai még a XX. század elején is láthatók voltak, s e romok közt többször akadtak régi pénzekre is.

Figyelmet érdemlők voltak dűlőnevei közül a Garai-hegy és Köperszeg nevezetűek is.

• 1990–1994: Szabó József (független)^[3]
• 1994–1998: Szabó József (független)^[4]
• 1998–2002: Szabó József (független)^[5]
• 2002–2006: Vass Imre (független)^[6]
• 2006–2010: Vass Imre Károly (független)^[7]
• 2010–2014: Vass Imre Károly (független)^[8]
• 2014–2019: Vass Imre Károly (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Abineri Krisztina (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

A vasmegyeri református anyakönyv első kötetének tanúsága szerint a következőképpen alakult a község népessége 1800 és 1815 között:

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 13,2% cigánynak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,3%, református 48,9%, görögkatolikus 7,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,5% (18,5% nem válaszolt).^[11]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak, szlovénnek és lengyelnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,6% volt római katolikus, 36% református, 5,8% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 9,3% felekezeten kívüli (33,8% nem válaszolt).^[12]

• Református temploma - a 18. század második felében épült.
• Katolikus templom.
• Megyer Vezér Általános Iskola

• Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye
• Vasmegyeri református egyházközség anyakönyve, első kötet
• Soós Máté

• Vasmegyer honlapja