Törökország köztársasági elnökeinek listája

Wikimédia-listaszócikk

Törökországnak alapításától fogva napjainkig összesen tizenegy köztársasági elnöke volt.

Elnökök szerkesztés

Színkód:CHPDPKatonai háttérANAPDYPAKPPártoktól függetlenÁtmeneti
ElnökHivatalba lépettHivatalból távozottHáttere
1 Mustafa Kemal Atatürk[1]1923. október 29.1938. november 10.CHP
2 Mustafa İsmet İnönü[2]1938. november 11.1950. május 22.CHP
3 Mahmut Celal Bayar1950. május 22.1960. május 27.DP
Cemal Gürsel[3]1960. május 27.1961. október 10.Katonai
4 Cemal Gürsel1961. október 10.1966. március 28.Katonai
5 Cevdet Sunay1966. március 28.1973. március 28.Katonai
Tekin Arıburun[4]1973. március 29.1973. április 6.ideiglenes[5]
6Fahri Korutürk1973. április 6.1980. április 6.Katonai
İhsan Sabri Çağlayangil[6]1980. április 6.1980. szeptember 12.ideiglenes
Kenan Evren[7]1980. szeptember 12.1982. november 9.Katonai
7 Kenan Evren1982. november 9.1989. november 9.Katonai
8 Turgut Özal1989. november 9.1993. április 7.ANAP
Hüsamettin Cindoruk[8]1993. április 17.1993. május 16.ideiglenes
9 Süleyman Demirel1993. május 16.2000. május 16.DYP
10 Ahmet Necdet Sezer2000. május 16.2007. augusztus 28.Az Alkotmánybíróság elnöke
11 Abdullah Gül2007. augusztus 28.2014. augusztus 28.AKP
12 Recep Tayyip Erdoğan2014. augusztus 28.hivatalbanAKP

Megbízott elnökök szerkesztés

Államfők szerkesztés

(A katonai elnökök az "államfő" címet használták a köztársasági elnök helyett.)

  • narancssárga: elnökök hadi tapasztalattal (de választott elnökök)
  • vörös: államfők (hadseregből)
  • zöld: civil elnökök

Jegyzetek szerkesztés

  1. Négy terminusban volt elnök, 1923, 1927, 1931 és 1935-ben is megválasztották.
  2. Négy terminusban volt elnök. 1938, 1939, 1943 és 1946-ban választották meg.
  3. „Államfő” címen volt hivatalban az 1960-as katonai puccsot követően.
  4. Házelnök. Fahri Korutürk megválasztása előtt gyakorolta az elnökséget.
  5. Latin: átmenetileg
  6. Házelnök. Átmenetileg köztársasági elnöki jogkörrel bírt, megfelelő jelölt hiányában.
  7. Államfői jogkörben lépett hivatalba az 1980-as katonai puccsot követően
  8. Házelnök. Turgut Özal halálát követően átmenetileg gyakorolta az elnöki jogokat.

Források szerkesztés