Szovjet labdarúgó-válogatott

A szovjet labdarúgó-válogatott az első hivatalos mérkőzését 1924. november 24-én játszotta Törökország ellen, melyet 3–0-ra megnyert. Egészen 1958-ig nem indultak a világbajnokságok selejtezőiben. Az első nemzetközi megmérettetésükre az 1952. évi nyári olimpiai játékokon került sor Helsinkiben. A selejtezőkben Bulgáriát verték 2–1-re, a nyolcaddöntőben 5–1-s hátrányból 15 perc alatt egyenlítettek a jugoszlávok ellen. A megismételt találkozón 3–1-s vereséget szenvedtek.

Az 1958-as világbajnokságra azután jutottak ki, hogy Lengyelországgal azonos pontszámmal végeztek a csoportjukban, így egy harmadik mérkőzést rendeztek semleges pályán. A keletnémet Lipcsében játszott találkozót végül a szovjetek nyerték 2–0-ra. A világbajnokságon Brazíliával, Angliával és Ausztriával kerültek egy csoportba. Anglia ellen 2–2-s döntetlennel nyitották a tornát, majd Ausztriát Anatolij Iljin és Valentyin Ivanov góljaival 2–0-ra legyőzték. Brazíliától 2–0-ra kikaptak, de ettől függetlenül összejött a továbbjutás. A negyeddöntőben a házigazda Svédországtól szenvedtek 2–0-s vereséget és kiestek.

1960-ban a labdarúgó-történelem legelső Európa-bajnokságán (akkori nevén: Európai Nemzetek Kupája) a szovjet válogatott története legnagyobb sikerét érte el. A négycsapatos torna elődöntőjében Csehszlovákiát verték 3–0-ra. A döntőben Jugoszláviával találkoztak. A rendes játékidő 1–1-s döntetlennel ért véget, majd következett a hosszabbítás, melyben Viktor Ponyegyelnyik fejesével megszerezték a vezetést és végül a győzelmet. Ezzel a Szovjetunió nyerte a legelső Európa-bajnokságot.

Az 1962-es világbajnokságon az 1. csoportba kerültek Jugoszlávia, Kolumbia és Uruguay társaságában. Jugoszláviát 2–0-ra, Uruguayt pedig 2–1-re verték. Kolumbia ellen már 4–1-re is vezettek, de a vége 4–4 lett. A negyeddöntőben a házigazda Chilével találkoztak. Leonel Sánchez góljával a hazaiak szereztek vezetést. Igor Csiszlenko révén a 26. percben sikerült egyenlítenie a szovjeteknek, de 3 perccel később ismét a chileieknél volt az előny. Az eredmény már nem változott, így a szovjetek kiestek.

Az 1964-es Európa-bajnokságon címük megvédésére készültek. A selejtezőkben először Olaszországot 3–1-re, ezt követően Svédország 4–2-re győzték le összesítésben. A négyes tornát Spanyolországban rendezték. Az elődöntőben Dániát győzték le 3–0-ra és ismét bejutottak a döntőbe. A házigazda Spanyolországgal szemben azonban 2–1 arányban alulmaradtak.

Az 1966-os világbajnokság volt az a torna, ahol a Szovjetunió története legjobb világbajnoki eredményét érte el egy negyedik hellyel. A negyedik csoportban szerepeltek, ahol Olaszország, Chile és Észak-Korea voltak az ellenfeleik. Mindhárom mérkőzésüket megnyerték: Észak-Koreát 3–0-ra, Olaszországot 1–0-ra, Chilét 2–1-re verték. A negyeddöntőben Magyarországgal találkoztak és Igor Csiszlenko, valamint Valerij Porkujan góljaival 2–1-re győztek. Az elődöntőben az NSZK 2–0-s előnyre tett szert, amire csak egy szépítő találat érkezett, így a szovjetek számára maradt a bronzmérkőzés. A harmadik helyért rendezett találkozón az Eusébio által fémjelzett Portugália ellen 2–1-s vereséget szenvedtek. A szovjetek gólját Eduard Malofejev szerezte.

Az 1968-as Európa-bajnokság selejtezőit két szakaszban rendezték. Először csoportkör, majd negyeddöntő. A szovjetek megnyerték csoportjukat és a negyeddöntőn is túljutottak. A négyes mezőnyben a házigazda olaszokkal játszották első mérkőzésüket. A találkozó 0–0-s döntetlennel ért véget és szokatlan módon pénzfeldobással döntötték el a továbbjutás sorsát. Ebben az olaszoknak nagyobb szerencséjük volt, így ők játszhatták a döntőt. Végül a szovjetek a bronzmérkőzésen 2–0-ra kikaptak Angliától.

Az 1970-es mexikói világbajnokságon a szovjetek játszották a nyitómérkőzést a házigazdák ellen, amely 0–0-s döntetlennel végződött. A további két csoportmérkőzésükön Belgiumot 4–1-re, El-Salvadort pedig 2–0-ra győzték le. A legjobb nyolc között hosszabbítás után kaptak ki 1–0-ra Uruguay-tól és kiestek. Az 1972-es Európa-bajnokságon ismét a négyestorna résztvevői voltak. Az elődöntőben Magyarország ellen győztek 1–0-ra Anatolij Konykov góljával. A döntőben az NSZK-val találkoztak és 3–0-s vereséget szenvedtek. Mint utólag kiderült ez volt a szovjet válogatott utolsó tornája az 1970-es években. Az 1974-es világbajnokság selejtezőiben interkontinentális pótselejtezőt játszottak Chile ellen. A moszkvai találkozó 0–0-s döntetlennel ért véget. A Chilében kirobbant forradalom miatt a visszavágóra azonban már nem utaztak el, ezért a FIFA kizárta a szovjeteket. Az 1976-os Európa-bajnokság és az 1978-as világbajnokság selejtezői szintén sikertelenül zárultak.

Az 1980-as Európa-bajnokság selejtezőiben csoportjuk utolsó helyén végeztek és lemaradtak a tornáról. A nagy visszatérés az 1982-es világbajnokság alkalmával történt meg. A 6. csoportban Brazília, Skócia és Új-Zéland mellé kerültek. Brazília ellen 2–1-s vereséggel nyitottak, ezt követően a második mérkőzésükön 3–0-ra legyőzték Új-Zélandot, végül a skótokkal 2–2-s döntetlent játszottak. A második csoportkörben Belgiumot 1–0-ra megverték, de a Lengyelország elleni 0–0-s döntetlen kevésnek bizonyult, így nem jutottak be az elődöntőbe.

Az 1984-es Európa-bajnokságról lemaradtak. Az 1986-os világbajnokságra azonban összejött a részvétel, ahol a C csoportba kerültek. Első mérkőzésükön Magyarországot verték 6–0-ra. Franciaország ellen 1–1-s döntetlennel folytatták és végül Kanadát is legyőzték 2–0-ra. A nyolcaddöntőben hosszabbítás után 4–3 arányban alulmaradtak Belgiummal szemben.

Ezt követően kijutottak az NSZK-ban rendezett 1988-as Európa-bajnokságra, ahol meg sem álltak a döntőig. Az elődöntőben Olaszországot 2–0-ra verték. A döntőben ugyanilyen arányban vereséget szenvedtek Hollandia ellen. Történetük negyedik és egyben utolsó Európa-bajnoki döntője volt ez. A négy fináléból csak egyet tudtak megnyerni.

Az 1990-es világbajnokságon a címvédő Argentínával, Kamerunnal és Romániával kerültek egy csoportba. Románia és Argentína ellen egyaránt 2–0-s vereséget szenvedtek, így Kamerun 4–0-s legyőzése már nem volt elegendő a továbbjutáshoz. Az 1992-es Európa-bajnokság selejtezőinek 3. csoportját megnyerték és kijutottak az Eb-re, azonban 1991. decemberében a Szovjetunió felbomlott. Helyettük az egykori tagköztársaságokból létrejövő Független Államok Közössége vett részt a tornán.

Világbajnokság

• 4. helyezett: 1 alkalommal (1966)

Európa-bajnokság

• Európa-bajnok: 1 alkalommal (1960)
• Ezüstérmes: 3 alkalommal (1964, 1972, 1988)
• 4. helyezett: 1 alkalommal (1968)

Olimpiai játékok

• Aranyérmes: 2 alkalommal (1956, 1988)
• Bronzérmes: 3 alkalommal (1972, 1976, 1980)

Világbajnoki szereplés szerkesztés Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg 1930 Nem indult 1934 1938 1950 1954 1958 Negyeddöntő 7. 5 2 1 2 5 6 1962 Negyeddöntő 6. 4 2 1 1 9 7 1966 Elődöntő 4. 6 4 0 2 10 6 1970 Negyeddöntő 5. 4 2 1 1 6 2 1974 Kizárva 1978 Nem jutott be 1982 2. csoportkör 7. 5 2 2 1 7 4 1986 Nyolcaddöntő 10. 4 2 1 1 12 5 1990 Csoportkör 17. 3 1 0 2 4 4 Összesen Elődöntő 7/14 31 15 6 10 53 34

Európa-bajnoki szereplés szerkesztés Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg 1960 Európa-Bajnok 1. 2 2 0 0 5 1 1964 Döntő 2. 2 1 0 1 4 2 1968 Elődöntő 4. 2 0 1 1 0 2 1972 Döntő 2. 2 1 0 1 1 3 1976 Nem jutott be 1980 1984 1988 Döntő 2. 5 3 1 1 7 4 Összesen Európa-Bajnok 5/8 13 7 2 4 17 12

Év	Helyszín	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1900–1912	Az Orosz Birodalom része volt.
1920–1936	Nem indult
1940	Nem rendezték meg a második világháború miatt
1944
1948	London	Nem indult
1952	Helsinki	1. forduló	14.	3	1	1	1	8	9
1956	Melbourne	Olimpiai bajnok	1.	5	4	1	0	9	2
1960	Róma	Nem jutott be
1964	Tokió
1968	Mexikóváros
1972	München	Elődöntő	3.	7	5	2	0	17	6
1976	Montréal	Elődöntő	3.	5	4	0	1	10	4
1980	Moszkva	Elődöntő	3.	6	5	0	1	19	3
1984	Los Angeles	Bojkottálta
1988	Szöul	Olimpiai bajnok	1.	6	5	1	0	14	6
1992	Barcelona	Nem jutott be
Összesen		Olimpiai bajnok	6/20	32	24	5	3	77	30

• 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

A szovjet labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: vörös mez (CCCP felirattal), fehér nadrág és vörös sportszár volt. A váltómez leggyakrabban fehér mezből (vörös CCCP felirattal), fehér nadrágból és fehér sportszárból állt.

Hazai

1958-1989 (hazai)

1970 (Belgium ellen)

1982

1986

1988

1990

1966

1975 (Írország ellen)

1982

1986

1988

1990

• Szovjet U21-es labdarúgó-válogatott
• Szovjet női labdarúgó-válogatott
• FÁK labdarúgó-válogatott
• Orosz labdarúgó-válogatott

• A Szovjetunió eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2009. július 9. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
• Szovjetunió - válogatottsági rekordok az RSSSF honlapján.. RSSSF, 2015. október 15. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
• Szbornaja Rosszija (orosz nyelven). Russiateam.ru. [2011. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 13.)
• Szovjetunió futballtörténete, 1912–1991; szerk. Nagy Zoltán; Stadion, Balatonalmádi, 2010 (Stadion Hungary issue)