Spät András

Spät István (1904–1976) bőrgyógyász és Sichermann Erzsébet (1904–1992) fia. 1958-ban érettségizett, majd felvették a Budapesti Orvostudományi Egyetem (ma: Semmelweis Egyetem) Általános Orvosi Karára. Itt szerzett orvosdiplomát 1964-ben. Még egyetemista korában, 1960-ban lett tagja az Élettani Intézetnek: kezdetben tudományos diákkörösként, majd diplomája megszerzésekor gyakornokként. Később az intézetben tanársegédi, később adjunktusi, majd egyetemi docensi beosztásban dolgozott. 1986-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1995-ben az intézet igazgatójává nevezték ki. E tisztségét tíz éven keresztül, egészen 2005-ig töltötte be. Emellett az MTA és az egyetem közös Celluláris és Molekuláris Élettani Kutatócsoportjának vezetésével is megbízták. 1999 és 2002 között Széchenyi, 2002-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjjal kutatott. 1984–1985-ben tanulmányutat tett a Virginiai Egyetem Orvosi Karán, valamint 1989–1990-ben a Genfi Egyetem vendégprofesszora volt.

1975-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Elméleti Orvostudományi Bizottságának lett tagja. 1993-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagjává. Később az MTA hivatalos folyóirata, a Magyar Tudomány szerkesztőbizottságába is bekerült. 2006-ban az Országos Tudományos Kutatási Alap Bizottságának is tagja lett. 1999-ben a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea) felvette tagjai sorába. 1997 és 2006 között az Országos Doktori és Habilitációs Bizottság alelnöke volt.Emellett a Magyar Élettani Társaság vezetőségének tagja.

Fő kutatási területe az endokrinológia, ezen belül a biológiai jelátalakítás, ezen belül a kalcium-jel létrejötte és a mellékvesekéreg-hormonok (aldoszteron) elválasztásának szabályozása.

Munkacsoportjával kimutatta a kalmodulin (egy enzimműködést biztosító) molekula szerepét glomeruloza sejtben, valamint a vazopresszin hormon aldoszterontermelést serkentő hatását. Tisztázta emellett az angiotenzin II receptornak a foszfoinozitid jelátvitelre és kalcium-anyagcserére kifejtett hatását. Elsőként írta le az inositol 1,4,5-triszfoszfát receptort, valamint úttörő munkát végzett a kalciumjel mitokondriális hatásainak kimutatásában.

Több mint százharminc tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Két endokrinológiai tárgyú könyvet és számos könyvfejezetet írt. Munkáit magyar és angol nyelven adja közre.

• Akadémiai Díj (1987)
• Európa Érem (1992, Brit Endokrinológiai Társaság)
• Szent-Györgyi Albert-díj (1992)
• Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (1995, OTKA)
• Pázmány Péter felsőoktatási díj (1998, Pro Renovanda Cultura Hungariae)
• Batthyány-Strattmann László-díj (2002)
• Széchenyi-díj (2004)

• Competitive Protein Binding Assay of Corticosterone (1972)
• A belső elválasztású mirigyek működése (könyvfejezet, 1973, több kiadás)
• Effect of Prostaglandin-E2 and A2 on Steroid Synthesis by Rat Adrenal-Gland (1975)
• Mellékvesekéreg és só-vízháztartás (1980, 1987)
• Possible Role of Calcium-Uptake and Calmodulin in Adrenal Glomerulosa Cells – Effects of Verapamil and Trifluoperazine (1982)
• Binding-Sites for Inositol Trisphosphate in the Bovine Adrenal-Cortex (1985)
• Polyphosphoinositide Metabolism in Adrenal Glomerulosa Cells (1985)
• A leszorításos analízisek gyakorlata (könyvfejezet, 1985)
• Binding of Inositol Trisphosphate by a Liver Microsomal Fraction (1986)
• Intracellular Receptors for Inositol 1,4,5-Trisphosphate in Angiotensin-II Target Tissues (1987)
• Dynamic Pacing of Cell-Metabolism by Intracellular Ca2+ Transients (1994)
• A sejten belüli kalciumfelszabadulás (1994)
• A kalcium jel és a mitokondrium működése (2000)
• Inhibition of TASK-1 Potassium Channel by Phospholipase C (2001)
• Control of Aldosterone Secretion: A Model for Convergence in Cellular Signaling Pathways (2004)
• Reactive Oxygen Species in Health and Disease (társszerk., 2005)
• Calcium Microdomains (szerk., 2006)

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1158–1159. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 999. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán, publikációs listával
• Életrajz a Semmelweis Egyetem Élettani Intézete honlapján