Súlyemelés az 1924. évi nyári olimpiai játékokon

sportág a VIII. nyári olimpiai játékokon

Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon a súlyemelésben öt súlycsoportban tartottak versenyt. A sportág 1920-ban, Antwerpenben szerepelt először önállóan az olimpia programjában,[1] és 1924-ben változtattak a versenyek lebonyolítási rendjén. A versenyzőknek ezúttal a következő öt fogásnemben kellett gyakorlatot bemutatniuk: egykaros szakítás, egykaros lökés, kétkaros szakítás, kétkaros nyomás és kétkaros lökés. Csak összetettben adtak ki érmet, a végső sorrendet az egyes gyakorlatok összesített eredményei adták. Ezen az olimpián vezették be azt a szabályt, hogy holtverseny esetén mérlegelés dönt a könnyebb testsúlyú versenyző javára. Ezt a szabályt alkalmazni is kellett a középsúly 2. és 3. helyének eldöntésére.

Súlyemelés
a VIII. nyári olimpián
Adatok
HelyszínVélodrome d’Hiver, Párizs
Dátumjúlius 2123.
Résztvevők107 résztvevő
16 nemzetből
Versenyszámok
 Férfi
Egyéni5 

 ← 19201928 → 

A versenyeken magyar súlyemelő nem vett részt.

Éremtáblázat szerkesztés

A táblázatokban a rendező nemzet csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke vagy értékei vastagítással kiemelve.

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata súlyemelésben
Ország Arany Ezüst BronzÖsszesen
1.  Olaszország (ITA)3003
2.  Franciaország (FRA)2002
3.  Ausztria (AUT)0314
4.  Észtország (EST)0123
5.  Svájc (SUI)0112
6.  Csehszlovákia (TCH)0011
Összesen55515

Érmesek szerkesztés

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok érmesei súlyemelésben
Versenyszám1  Arany2  Ezüst3  Bronz
pehelysúly
(60 kg-ig)
 Pierino Gabetti
Olaszország (ITA)
(65,0+77,5+82,5+72,5+105,0=402,5 kg)[2]
 Andreas Stadler
Ausztria (AUT)
(65,0+75,0+75,0+65,0+105,0=385,0 kg)
 Arthur Reinmann
Svájc (SUI)
(57,5+70,0+75,0+80,0+100,0=382,5 kg)
könnyűsúly
(67,5 kg-ig)
 Edmond Decottignies
Franciaország (FRA)
(70,0+92,5+85,0+77,5+115,0=440,0 kg)
 Anton Zwerina
Ausztria (AUT)
(75,0+80,0+82,5+77,5+112,5=427,5 kg)
 Bohumil Durdis
Csehszlovákia (TCH)
(70,0+82,5+90,0+72,5+110,0=425,0 kg)
váltósúly
(75 kg-ig)
 Carlo Galimberti
Olaszország (ITA)
(77,5+95,0+95,0+97,5+127,5=492,5 kg)
 Alfred Neuland
Észtország (EST)
(82,5+90,0+90,0+77,5+115,0=455,0 kg)
 Jaan Kikkas
Észtország (EST)
(70,0+87,5+85,0+80,0+127,5=450,0 kg)
középsúly
(87,5 kg-ig)
 Charles Rigoulot
Franciaország (FRA)
(87,5+92,5+102,5+85,0+135,0=502,5 kg)
 Fritz Hünenberger
Svájc (SUI)
(80,0+107,5+97,5+80,0+125,0=490,0 kg)[3]
 Leopold Friedrich
Ausztria (AUT)
(75,0+95,0+95,0+95,0+130,0=490,0 kg)[3]
nehézsúly
(87,5 kg-tól)
 Giuseppe Tonani
Olaszország (ITA)
(80,0+95,0+100,0+112,5+130,0=517,5 kg)
 Franz Aigner
Ausztria (AUT)
(80,0+97,5+95,0+112,5+130,0=515,0 kg)
 Harald Tammer
Észtország (EST)
(75,0+95,0+97,5+90,0+140,0=497,5 kg)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az 1896-os és az 1904-es olimpián is tartottak súlyemelésben versenyt, de az atlétikaversenyek keretein belül.
  2. Az eredmények megadásának sorrendje: egykaros szakítás+egykaros lökés+kétkaros szakítás+kétkaros nyomás+kétkaros lökés=összesített eredmény
  3. a b A második és harmadik helyen a sorrendet a svájci versenyző könnyebb testsúlya döntötte el.

Források szerkesztés