Richard Crenna

Olasz bevándorlók egyetlen fiaként született Lo Angelesben. Apja Dominick Anthony Crenna gyógyszerész, anyja Edith J. Pollette szállodaigazgató volt. Richard Los Angelesben, a Belmont High Schoolban érettségizett 1944-ben. 1945−1946 között sorkatonaként szolgált az amerikai hadseregben, majd a Dél-Kaliforniai Egyetemen angol nyelvű irodalom szakán szerzett diplomát.^[7]

Már tizenéves korától, 1937-től szerepelt a rádióban. Irodalmi szövegeket olvasott fel, rádiójátékokban szerepelt (Boy Scout Jamboree, A Date With Judy). Az Our Miss Brooks rádiós sorozatban egy egyetemista srácot, Walter Dentont alakította. Első filmes szerepét ugyanennek az Our Miss Brooks-nak 1952-től sugárzott televíziós változatában kapta, ahol ugyanezt a karaktert játszotta el a képernyőn, Eve Arden (1908–1990) és Gale Gordon (1906–1995) társaságában.^[7] Az 1957–1963 között sugárzott The Real McCoys családi tévésorozatban már főszerepet kapott, Luke McCoy-t alakította, a szerep meghozta számára az ismertséget szerte az Egyesült Államokban.

Későbbi pályája során 120-nál több filmben szerepelt, drámai szerepek mellett gyakran alakított katonákat, nyomozókat. Az 1966-os Homokkavicsok (The Sand Pebbles) háborús filmben amerikai hajóskapitányt játszott, aki foglyul esett amerikaiakat ment ki a polgárháborús Kínából. Terence Young rendező 1967-es Várj, míg sötét lesz című thrillerjében Audrey Hepburn mellett szerepelt. 1972-ben Alain Delon mellett szerepelt Jean-Pierre Melville francia rendező Zsaru című bűnügyi filmjében. 1981-ben A test melege című filmben az akkor debütáló Kathleen Turner férjét alakította. Garry Marshall rendező 1984-es Flamingókölyök c. romantikus filmjében a Matt Dillont felkaroló szerencsejátékos világfit játszotta. 1985-ben Karen Arthur rendező filmdrámájában (The Rape of Richard Beck) egy szexuális erőszak áldozatául esett, traumatizált férfit alakított. Ezért a szerepéért Emmy-díjat nyert, és Golden Globe-díjra is jelölték.

Egyik legismertebb szerepét a Rambo-sorozat első három akciófilmjében alakította (1982, 1985, 1988), ő volt Trautman ezredes, a címszereplő John Rambo (Sylvester Stallone) egykori parancsnoka. Később, 1993-ban ő maga eljátszotta ugyanennek a karakternek a paródiáját is a Nagy durranás 2. – A második pukk című filmvígjátékban, Charlie Sheennel és Lloyd Bridges-szel. (Karakterének, Denton Walters ezredesnek névválasztásával Crenna humorosan visszautalt első filmszerepére, Walter Dentonra.)

1988-ben csillagot kapott a Los Angeles-i Hírességek sétányán, a Hollywood Boulevard-on. 1999–től 2001-ig szerepelt az Amynek ítélve c. családi drámasorozat első két évadában, mint Jared Duff üzletember. Az 1994-es Koholt vád c. bűnügyi filmdrámában egy gyilkossággal vádolt nyugdíjas rendőrt alakított, Beverly D’Angelo mellett, az egyik nyomozót felnőtt fia, Richard Anthony Crenna játszotta. A merénylet napja c. 2001-es tévéfilmben Ronald Reagan elnököt Richard Crenna alakította. (A filmet az elnök elleni 1981-es merényletkísérlet 20. évfordulójára készítették.)

2003. január 17-én hunyt el, 76 éves korában, hasnyálmirigyrák következtében, a Los Angeles-i Cedars-Sinai kórházban. Utolsó filmszerepét a Porrá zúzott álmok tévéfilmben játszotta Christine Lahti és Beau Bridges társaságában, amelyet már Crenna halála után, 2003 áprilisában mutattak be.

Az Amynek ítélve sorozat 2005-től forgatott 3. évadának cselekményébe beleszőtték a Crenna által alakított Jared Duff halálát. Filmbéli menyasszonya, Maxine Gray (Tyne Daly), ünnepélyes temetést rendez neki, és emlékbeszédben méltatja az elhunyt emberi nagyságát.

Filmrendezőként is dolgozott, először 1963–1964-ben az Andy Griffith Show több részét készítette el, majd további tévésorozatok egy-egy epizódját, köztük 1978-ban a Rockford nyomoz krimisorozat egyik epizódját. Első önálló mozi- és tévéfilmjét 1966-ban forgatta (And Baby Makes Three). Utolsó filmjét (Allison Sydney Harrison) 1983-ban rendezte.

Első házasságát 1950-ben kötötte Joan Grishammel, 1955-ben elváltak. 1959-ben Penni Sweeney-t vette feleségül, aki Crenna haláláig vele maradt. Három gyermekük született, köztük Richard Anthony Crenna (1959) apjához hasonlóan színész lett.

• 1950: Táncoljunk (Let’s Dance); névtelen szerep
• 1952–1955: Our Miss Brooks, tévésorozat; 94 epizódban; Walter Denton
• 1957–1963: The Real McCoys, tévésorozat; 225 epizódban; Luke McCoy
• 1964–1965: Slattery’s People, tévésorozat, 35 epizódban; James Slattery
• 1966: Párizsból (Made in Paris); Herb Stone
• 1966: Homokkavicsok (The Sand Pebbles); Collins kapitány
• 1967: Várj, míg sötét lesz (Wait Until Dark); Mike Talman
• 1972: Zsaru (Un flic); Simon
• 1973: Jonathan, a sirály (Jonathan Livingston Seagull); apa hangja
• 1975: Breakheart-szoros (Breakheart Pass); Richard Fairchild tábornok
• 1978: Először megtanulsz sírni (First, You Cry); David Towers
• 1980: Musztáng Hank (Wild Horse Hank); Pace Bradford
• 1981: A test melege (Body Heat); Edmund Walker
• 1981: Bill Carney megpróbáltatásai (The Ordeal of Bill Carney); tévéfilm; Mason Rose
• 1982: Rambo – Első vér, Trautman
• 1983: Asztal öt személyre (Table for Five); Mitchell
• 1984: Flamingókölyök (The Flamingo Kid); Phil Brody
• 1985: Rambo II., Trautman
• 1985: The Rape of Richard Beck, tévéfilm; Richard Beck
• 1985: Hóbortos vakáció (Summer Rental); Al Pellet
• 1986: Halálos megtorlás (A Case of Deadly Force), tévéfilm; Lawrence O’Donnell Sr.
• 1986: Sasok repülése (On Wings of Eagles); tévésorozat; Ross Perot
• 1988: Rambo III.; Trautman
• 1989: Los Angeles-i fojtogatók (The Case of the Hillside Stranglers), tévéfilm; Bob Grogan őrmester
• 1990: Gyilkosság fekete-fehérben (TV Movie) Frank Janek
• 1990: Montana – Perzselő szenvedélyek (TV Movie) Hoyce Guthrie
• 1990: Az utolsó légijárat (Last Flight Out), Dan Hood
• 1991: Hullámsírban (And the Sea Will Tell), tévéfilm; Vincent Bugliosi
• 1992: Intruderek - Egy új faj születik (Intruders), tévésorozat; Dr. Neil Chase
• 1992: A kilences vágány áldozatai (Terror on Track 9), tévéfilm; Frank Janek nyomozó
• 1993: Nagy durranás 2. – A második pukk (Hot Shots! Part Deux); Denton Walters ezredes
• 1994: The Forget-Me-Not Murders, tévéfilm; Frank Janek
• 1994: Koholt vád (Jonathan Stone: Threat of Innocence), tévéfilm; Jonathan Stone
• 1995: Pirománc (A Pyromaniac’s Love Story); Tom Lumpke
• 1997: Nemo kapitány (20.000 Leagues Under the Sea); tévéfilm; Aronnax professzor
• 1997: A bűnös áldozat (Deep Family Secrets), tévéfilm; Clay Chadway
• 1997: Tékozló szív (Heart Full of Rain); tévéfilm; Arliss Dockett
• 1997: Cold Case, tévéfilm; házigazda
• 1995–1998: JAG – Becsületbeli ügyek (JAG), tévésorozat; Harmon Rabb hadnagy
• 1998: Sziki-szökevény (Wrongfully Accused); Fergus Falls
• 1999: Zsarucsalád akcióban (To Serve and Protect), tévé-minisorozat; Howard Carr
• 1999: Chicago Hope kórház (Chicago Hope), tévésorozat; Dr. Martin Rockwell
• 2000: Gyilkos sorok: Rideg harcos (Murder, She Wrote: A Story to Die For), tévéfilm; Warren Pierce
• 2000: A hajnal első fénye (By Dawn’s Early Light), tévéfilm; Ben Maxwell
• 2001: A merénylet napja (The Day Reagan Was Shot), tévéfilm; Ronald Reagan
• 2000–2002: Amynek ítélve (Judging Amy), tévésorozat; Jared Duff
• 2003: Porrá zúzott álmok (Out of the Ashes), tévéfilm; Jake Smith

Golden Globe-díj

• 1965: jelölés: legjobb férfi tévés főszereplő (Slattery’s People)
• 1985: jelölés: legjobb férfi tévéfilmes mellékszereplő (The Flamingo Kid)
• 1986: jelöltés: legjobb férfi tévéfilmes főszereplő (The Rape of Richard Beck)

Emmy-díj

• 1959: jelölés: legjobb vígjátéki mellékszereplő (The Real McCoys)
• 1966: jelölés: legjobb férfi drámai főszereplő (Slattery’s People)
• 1985: díj: legjobb férfi főszereplő (The Rape of Richard Beck)

Arany Málna díj

• 1989: díj: legrosszabb mellékszereplő (Rambo III.)

Hírességek sétánya

• 1988. május 23.: csillag a hollywoodi Hírességek sétányán (Walk of Fame)

A Wikimédia Commons tartalmaz Richard Crenna témájú médiaállományokat.

• Richard Crenna a PORT.hu-n (magyarul)
• Richard Crenna az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Richard Crenna az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Richard Crenna a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Richard Crenna az AlloCiné weboldalán (franciául)