Rózsás flamingó

madárfaj

A rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) a madarak osztályának flamingóalakúak (Phoenicopteriformes) rendjébe és a flamingófélék (Phoenicopteridae) családjába tartozó faj. A közelmúltig azonos fajnak tartották a karibi flamingóval (Phoenicopterus roseus) és a chilei flamingóval (Phoenicopterus chilensis). A három típusról ma is gyakran a rózsás flamingó alfajaiként beszélnek (Phoenicopterus ruber roseus, Phoenicopterus ruber ruber és Phoenicopterus ruber chilensis).

Rózsás flamingó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság:Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály:Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport:Magzatburkosok (Amniota)
Osztály:Madarak (Aves)
Csoport:Carinatae
Alosztály:Neornithes
Alosztályág:Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend:Neoaves
Csoport:Columbea
Csoport:Mirandornithes
Rend:Flamingóalakúak (Phoenicopteriformes)
Család:Flamingófélék (Phoenicopteridae)
Nem:Phoenicopterus
Faj:P. roseus
Tudományos név
Phoenicopterus roseus
(Pallas, 1811)
Szinonimák

Phoenicopterus ruber roseus

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rózsás flamingó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás flamingó témájú médiaállományokat és Rózsás flamingó témájú kategóriát.

Származása, elterjedése szerkesztés

Dél-Európában, Délnyugat-Ázsia és Dél-Ázsia tengerparti vidékein, valamint Afrika nagy részén honos. A tengerek, sós vízű tavak és folyótorkolatok a kedvenc tartózkodási helyei. A Kárpát-medencében ritka, alkalmi kóborló.

Kedvelt állatkerti madár: Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Győri Állatkertben és a Debreceni Állatkertben is látható.

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Testhossza 125–145 centiméter, szárnyfesztávolsága 140–165 centiméter, testtömege 2,1–3 kilogramm; a tojó kisebb és könnyebb, mint a hím. Teste és lába karcsú és hosszú. Csőre rózsaszín, a hegye mélyfekete. Tollazatának színe fehér és halványrózsaszín, a szárnya felső része sötétrózsaszín, alsó része pedig fekete. A karibi flamingót annak sötétebb árnyalatú és egyöntetű rózsaszín tollazata különbözteti meg a rózsás flamingótól.

Röpképe

Életmódja szerkesztés

Hosszú lábaival a sekély vízben gázolva, horgas csőrével szántja annak felszínét. Dugattyúszerűen mozgatott nyelvével kinyomkodja a vizet és a finom iszapot, az apró rovarok, férgek és moszatok pedig fennakadnak a csőrben lévő finom szűrőlapokon, az úgynevezett lamellákon. Egyik legkedvesebb tápláléka a héjatlan levéllábú rákok (Anostraca) rendjébe tartozó sórák (sóféreg, Artemia salina).

Ha megzavarják, nagy zajjal, a vízen taposva szerzi meg a repüléshez szükséges sebességet. Kinyújtott nyakkal repül. Egy lábon, fejét a testéhez szorítva alszik.Az állatkertekben mindig levágják az egyik szárnyukról az evezőtollakat, hogy ne tudjanak elrepülni.

A legidősebb ismert rózsás flamingó 83 évet élt az ausztráliai Adelaide állatkertben.[1]

Szaporodása szerkesztés

Nagy telepekben, szigetekre rakja iszapból készült fészekkúpját, amelybe 1 tojást tojik, majd 28–31 napig kotlik rajta. A fiókák fészekhagyók, a tojásból kikelve azonnal vízre szállnak.

Jegyzetek szerkesztés

  1. „Vének tanácsa” a flamingóknál. zoobudapest.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés