Nyomtávolság
A nyomtávolság (vagy nyomtáv, esetleg nyomköz) a vasúti vágány két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve, a nyomkarima érintkezési helyén.
A nyomtávolság névleges mérete a sínfejek érintősíkja alatt:
- 20 kg/m feletti tömegű Vignoles síneknél 14 mm-rel,
- ez alatti tömegű Vignoles síneknél 10 mm-rel,
- vályús (Phoenix és tömb) síneknél 7 mm-rel
mérve értendő.
Nyomtávolság típusai szerkesztés
Normál nyomtávolság szerkesztés
A világ vasúthálózatainak több mint 60%-a által alkalmazott normál nyomtávolság névleges mérete 1435 mm.
A George Stephenson által tervezett és épített első közforgalmú vasútvonalon, az angol Stockton–Darlington vonalon a nyomtávolságot 4 láb 8 ½ hüvelykben, azaz 1435 mm-ben állapították meg.
Üzemi méretek szerkesztés
A vasúti vágány nyomtávolsága csak névlegesen 1435 mm, a vasúti pálya és a vasúti járművek kölcsönhatása folytán a kapcsolószerek és sínek elkerülhetetlen kopása, az aljak romlása miatt, valamint a használat során átalakuló pályageometria következtében a mértéke attól jelentősen eltérhet.
A MÁV előírása szerint a nyomtáv nem lehet 1430 mm-nél kisebb, illetve a – bizonyos méretű ívsugarak esetén alkalmazott – nyombővítést is figyelembe véve 1465 mm-nél nagyobb. Alárendelt állomási vágányokban a megengedhető legnagyobb nyomtáv 1475 mm lehet.
Nyomszűkítés szerkesztés
A vasúti járművek úgynevezett kígyózó mozgásából fakadó káros hatások csökkentése érdekében a nagyobb sebességű pályákon szűkítik a nyomtávolságot, legtöbb esetben 1433 mm-re (ritkábban 1432 mm-re).
Nyombővítés szerkesztés
Kis sugarú ívekben, a vasúti járművek kerékpárjainak szoros futása ellen, növelik a nyomtávolságot, vagyis nyombővítést alkalmaznak. A megnövelt nyomtáv csökkenti az íves pályán haladó járművek mozgása során fellépő ívellenállást, így a kis sugarú ívekben fekvő sínek élettartamát is nagymértékben megnövelheti. Régebben nagyobb sugarú ívekben is alkalmaztak nyombővítést, ugyanis a régi járművek nagyobb része kéttengelyű és merev tengelyelrendezésű volt. A mai vasúti kocsik túlnyomó többsége beálló tengelyű, és egyre nagyobb a forgózsámolyos kocsik száma is, így napjainkban csak 300 m-nél kisebb sugarú ívekben alkalmaznak nyombővítést. A nyombővített vágány nyomtávolsága 1435 mm-től 1460 mm-ig terjedhet az ív sugarától függően.
Széles nyomtávolság szerkesztés
A normál nyomtávolságnál, azaz 1435 mm-nél nagyobb nyomtávolságot széles nyomtávolságnak nevezik.
A széles nyomtávolságot használó országok (a lista nem teljes, egyes országokban több nyomtávolság kiterjedt alkalmazása is előfordulhat):
| Nyomtávolság [mm] | Ország | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1676 |  India,  Pakisztán,  Argentína,  Chile | "Indiai nyomtávolság" |
| 1668 |  Spanyolország,[1]  Portugália | "Ibériai nyomtávolság", Portugáliában régebben 1664 mm volt |
| 1600 |  Írország,  Ausztrália,  Brazília | "Ír nyomtávolság" |
| 1524 |  Finnország,  Afganisztán,  Amerikai Egyesült Államok  Oroszország,  Mongólia | "Orosz nyomtávolság" Az USA-ban, a déli államokban a polgárháborúig |
Keskeny nyomtávolság szerkesztés
A normál nyomtávolságnál, azaz 1435 mm-nél kisebb nyomtávolságot keskeny nyomtávolságnak nevezik.
A mindennapos, tehát nem turisztikai célú távolsági közlekedésben is inkább keskeny nyomtávolságot használó országok (a lista nem teljes, egyes országokban több nyomtávolság kiterjedt alkalmazása is előfordulhat):
| Nyomtávolság [mm] | Ország | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1067 |  Angola,  Botswana,  Costa Rica,  Dél-afrikai Köztársaság,  Ecuador,  Fülöp-szigetek,  Ghána,  Honduras,  Indonézia,  Japán,  Kongói Köztársaság,  Malawi,  Mozambik,  Namíbia,  Nigéria,  Szudán,  Új-Zéland,  Zambia,  Zimbabwe | "Fokföldi nyomtávolság" |
| 1000 | Argentína,  Banglades,  Benin, Brazília,  Bolívia,  Burkina Faso,  Mianmar,  Kambodzsa,  Kamerun,  Etiópia,  Elefántcsontpart,  Kenya,  Laosz,  Madagaszkár,  Malajzia,  Mali,  Szenegál,  Tanzánia,  Thaiföld,  Uganda,  Vietnám; számos más országban találkozhatunk vele, mint városi villamosok, fogaskerekű vasutak nyomtávja (pl.: Tátrai villamosvasút) | "Metrikus nyomtávolság" |
| 950 |  Eritrea,  Szomália | "Olasz metrikus nyomtávolság" |
| 914 |  Guatemala,  Kolumbia,  Salvador | |
| 891 |  Svédország | Stockholm környékén van egyedül a világon (Roslagsbanan)[2] |
Magyarországi keskeny nyomtávolságok szerkesztés
A Magyarországon használatban lévő és felhagyott keskeny nyomtávolságú vasútvonalainak (nem teljes) listája:
| Nyomtávolság (mm) | Vasútvonal | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1000 | Szombathelyi villamos | megszűnt |
| Soproni villamos | megszűnt | |
| Borsodnádasdi lemezgyár | megszűnt | |
| 950 | Debreceni Zsuzsivasút | 1961-ben átépítve 760 mm-re |
| 790 | Zsdenyova (Bereg vármegye) | |
| 780 | Somogy-Kéthely | megszűnt |
| 760 | Az Osztrák–Magyar Monarchia kis forgalmú, iparjellegű, hegyvidéki vasútvonalain elterjedten alkalmazott nyomtávolság (ún. boszniai nyomtáv, Bosnaspur) pl. a Szilvásváradi Erdei Vasút és a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút | a legtöbb magyarországi közforgalmú keskeny nyomtávolságú vasútvonal nyomtávolsága |
| 750 | Taraczközi vasút | a Szovjetunió szabványa keskeny nyomközű vasutakra (760 mm-ről átépített, már megszűnt vasútvonal Kárpátalján) |
| 700 | Pálházi Állami Erdei Vasút | 1947-ben átépítve 760 mm-re |
| 633 | Ózd, vasgyár | megszűnt |
| 600 | Almamellék | hazai erdei vasutak jellegzetes nyomtávolsága |
| Kemence | ||
| Felsőpetényi Kisvasút | ||
| téglagyárak belső vágányhálózatai, bányavasutak | ||
| 580 | Dorogi szénbányászat | megszűnt |
| 500 | Törökszentmiklósi téglagyár | |
| Pilisszentiváni bányavasutak (részben) | megszűnt | |
| 400 | Hollóházi porcelángyár | |
| 385 | Budapesti Vidámpark kisvasútja | elbontva |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Spanische Regierung plant offenbar Schienennetz an die europäische Spurbreite anpassen (Spanyolország tervezi az áttérést normál nyomtávra) (német nyelven). www.verkehrsrundschau.de. [2019. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 15.)
- ↑ Stockholm-szindróma
Források szerkesztés
- Vasúti lexikon (szerk. Urbán Lajos), MK 1984 ISBN 963-10-5775-5
- Országos vasúti szabályzat I. kötet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet IV. melléklete
- CIA – The World Factbook: a világ vasúti nyomtávolságai
További információk szerkesztés
- Nyomtávolságok világszerte országonkénti bontásban. cia.gov. [2020. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
- A Budweis–Urfahr (Linz) sószállításra épült lóvasút, később meghosszabbítva Gmundenig, plusz két szénvasút a térségben (Hausruck) 3′ 6′′ nyomtávval épült, míg a Prag–Lana lóvasút 3′ 6′′ 6′′′ nyomtávolsággal: ez bécsi lábban, hüvelykben és vonalban értendő.
- Szepeslublói László: Keskeny nyomtávolságú vasúti felépítményi munka kivitelezése; Közlekedési, Bp., 1952 (Közlekedésügyi Minisztérium kiadványa)
- Selymesi Sándor: Száz éve épült a Galambos – Bugac közötti kisvasút, 1920. Adatok a százéves kisvasútról és nyomvonalváltásáról, 1920-1930. 600 mm nyomtávolságú kisvasúttól a 760 mm-es kisvasútig; Vasúttörténeti Alapítvány, Szeged, 2020
