Ganden tripa
A ganden tripa vagy gaden tripa (wylie: dga’ ldan khri pa, „a ganden trón birtokosa”) a tibeti buddhizmus gelug iskolájának spirituális vezetője. A gelugpa jelenlegi vezetője nem a dalai láma, hanem Thubten Nyima Lungtok Tendzin Norbu,[1] a 102. ganden tripa.[2][3]
Gyakran hiszik azt is tévesen, hogy a ganden tripa személye megegyezik a Ganden kolostor apátjával, holott a Gandennek két apátja van: a ganden sarce és a ganden dzsangce. A ganden tripa nem töltheti be ezt a tisztséget, feltéve ha előtte szolgált már a Gyumaj vagy a Gyuto tantrikus iskola apátjaként (lásd lentebb a kiválasztás módját). A ganden tripát kinevezik, és nem számít reinkarnációs vonalnak. Érdemek szerzése után válhat valakiből ganden tripa és a címet hét évig viselheti.[4] Tehát sokkal több ganden tripa volt már a történelem során, mint dalai láma (102 az előbbiből és 14 az utóbbiból).
Dzse Congkapa (1357–1419), a gelug iskola alapítója volt a legelső ganden tripa. Halála után a tanításait Gyalcab Dzse és Khedrub Dzse vitték tovább, akik a Ganden kolostor következő apátjai voltak. A tanítási vonalat a ganden tripák vitték tovább.
A 101. ganden tripa kinevezését 2003 januárjában jelentette be a Központi Tibeti Adminisztráció.[5]
A 100. ganden tripa Loszang Nyima rinpocse[6] hivatalával együtt visszavonult a Ganden kolostorba és ott maradt élete hátralevő részéig, 2008-ig.[7]
A kinevezés módja szerkesztés
A ganden tripa érdemek által szerezhető hierarchiára épülő, jelöléssel és kinevezéssel járó cím.[8] A jelöltnek nem szükségszerűen kell, hogy legyen kapcsolata a Gelug kolostorral, jóllehet ha ganden szerzetesként kezdte pályáját, akkor esélye volt a ranglétrát megmászva az intézmény élére kerülnie ott.[9]
Egy hagyományos tibeti mondás szerint ha egy koldus gyermekének meg van a képessége, akkor semmi sem állíthatja meg abban, hogy a Ganden trónjának címét megszerezze. Ez arra vonatkozik, hogy a címet egyedül érdemekkel lehet megszerezni, nem pedig valamilyen mester reinkarnációjaként, vagy bármi más módon.[8]
Bármely gelug kolostorhoz tartozó szerzetesnek általában 15-20 év tanulmányra van szüksége ahhoz, hogy megszerezze a corampa vagy lharampa (magasabb) gese címet. Ezt követően be kell lépnie vagy a Gyütö vagy a Gyüme tantrikus főiskolába, attól függően, hogy Tibet mely részéből származik. További 1-2 év tanulmánnyal megszerezheti a ngagrampa gese fokozatot, amellyel kiérdemelheti az oktatói címet, és apáthelyettessé válhat (3 éves tisztség). Végül a dalai láma jelölheti a két iskola közül az egyik apátjának. Ez a tisztség is három évig tart.[9]
A tisztség leteltével visszavonult apáti cím jár, amely egy rendkívül magas fokozatot jelent. Az új ganden tripa tisztségének jelölése automatikus folyamat, amint az előző hétéves ciklus lejárt. A posztra vagy a Gyütö vagy a Gyüme egykori apátja kap jelölést felváltott rendszerben. Ha a leköszönő ganden tripa egykor a Gyüme apátja volt, akkor az új ganden tripa a Gyütö egykori apátja kell, hogy legyen - és ugyanígy fordítva.[9]
A kinevezés automatikus, ugyanakkor a dalai láma erősíti meg és jelenti be hivatalosan a folyamatot.[10]
A ganden tripák listája szerkesztés
1–25 szerkesztés
| # | név | életrajzi adat | tisztség | wylie | további címek |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Dzse Congkapa, Loszang Dragpa | 1357–1419 | 1409–1419 | tsong kha pa, blo bzang grags pa | Dzse rinpocse (rje rin po che) |
| 2. | Dharma Rincsen (Gyalcab Dzse) | 1364–1432 | 1419–1431 | dar ma rin chen | |
| 3. | Khedrup Gelek Pelzang | 1385–1438 | 1431–1438 | mkhas grub rje dge legs dpal bzang | 1. pancsen láma |
| 4. | Salu Locsen Legpa Gyelcsen | 1375–1450 | 1438–1450 | zhwa lu lo chen legs pa rgyal mtshan | – |
| 5. | Lodrö Csökjong | 1389–1463 | 1450–1463 | blo gros chos skyong | – |
| 6. | Csökji Gyelcsen | 1402–1473 | 1463–1473 | chos kyi rgyal mtshan | 1. tacak rinpocse (rta tshag rin po che) |
| 7. | Lodrö Tenpa | 1402–1476 | 1473–1476(79) | blo gros brtan pa | – |
| 8. | Mönlam Legpa Lodrö | 1414–1491 | 1480–1489 | smon lam legs pa'i blo gros | – |
| 9. | Loszang Nyima | 1439–1492 | 1490–1492 | blo bzang nyi ma | – |
| 10. | Jese Szangpo | 1415–1498 | 1492–1498 | ye shes bzang po | – |
| 11. | Loszang Dragpa | 1422/1429–1511 | 1499–1511 | blo bzang grags pa | – |
| 12. | Dzsamjang Legpa Lodrö | 1450–1530 | 1511–1516 | jam dbyangs legs pa'i blo gros | – |
| 13. | Csökji Senyen | 1453–1540 | 1516–1521 | chos kyi bshes gnyen | más néven Dharmamitra |
| 14. | Rincsen Öszer | 1453–1540 | 1522–1528 | rin chen 'od zer | – |
| 15. | Pancsen Szonam Dragpa | 1478–1554 | 1529–1535 | pan chen bsod nams grags pa | (gzims khang gong ma) |
| 16. | Csökjong Gyacso | 1473–1539 | 1534–1539 | chos skyong rgya mtsho | 4. lab kjabgön (lab skyabs mgon) |
| 17. | Dordzse Szangpo | 1491–1554 | 1539–1546 | rdo rje bzang po | – |
| 18. | Gyelcsen Szangpo | 1497–1548 | 1546–1548 | rgyal mtshan bzang po | – |
| 19. | Ngavang Csödrag | 1501–1551/1552 | 1548–1552 | ngag dbang chos grags | – |
| 20. | Csödrag Szangpo | 1493–1559 | 1552–1559 | chos grags bzang po | – |
| 21. | Geleg Pelszang | 1505–1567 | 1559–1565 | dge legs dpal bzang | – |
| 22. | Gendün Tenpa Dargye | 1493–1568 | 1565–1568 | dge 'dun bstan pa dar rgyas | – |
| 23. | Cseten Gyacso | 1520–1576 | 1568–1575 | tshe brtan rgya mtsho | – |
| 24. | Csampa Gyacso | 1516–1590 | 1575–1582 | byams pa rgya mtsho | – |
| 25. | Peldzsor Gyacso | 1526–1599 | 1582–? | dpal 'byor rgya mtsho | – |
26–50 szerkesztés
| # | név | életrajzi adat | tisztség | wylie | további címek |
|---|---|---|---|---|---|
| 26. | Damcsö Pelbar | 1523/1546–1599 | 1589–1596 | dam chos dpal 'bar | – |
| 27. | Szangye Rincsen | 1540–1612 | 1596–1603 | sangs rgyas rin chen | – |
| 28. | Gendün Gyelcsen | 1532–1605/1607 | 1603–? | dge 'dun rgyal mtshan | – |
| 29. | Senyen Dragpa | 1545–1615 | 1607–1615 | bshes gnyen grags pa | – |
| 30. | Lodrö Gyacso | 1546–1618 | 1615–1618 | blo gros rgya mtsho | 5. lab kjabgön |
| 31. | Damcsö Pelszang | 1546–1620 | 1618–1620 | dam chos dpal bzang | – |
| 32. | Csültrim Csöphel | 1561–1623 | 1620–1623 | tshul khrims chos 'phel | – |
| 33. | Dragpa Gyacso | 1555–1627 | 1623–1627 | grags pa rgya mtsho | – |
| 34. | Ngavang Csökji Gyelcsen | 1571/1575–1625/1629 | 1623, 1627/1628(?) | ngag dbang chos kyi rgyal mtshan | – |
| 35. | Köncsog Csöphel | 1573–1644 | 1626–1637 | dkon mchog chos 'phel | – |
| 36. | Tendzin Legse | ?–1664 | 1638? | bstan 'dzin legs bshad | – |
| 37. | Gendün Rincsen Gyelcsen | 1571–1642 | 1638–1642 | dge 'dun rin chen rgyal mtshan | – |
| 38. | Tenpa Gyelcsen | ?–1647 | 1643–1647 | bstan pa rgyal mtshan | – |
| 39. | Köncsog Csöszang | ?–1672/1673 | 1644(?)/1648–1654 | dkon mchog chos bzang | – |
| 40. | Pelden Gyelcsen | 1601–1674 | 1651/1654/1655–1662 | dpal ldan rgyal mtshan | – |
| 41. | Loszang Gyelcsen | 1599/1600–1672 | 1658/1662–1668 | blo bzang rgyal mtshan | – |
| 42. | Loszang Dönyö | 1602–1678 | 1668–1675 | blo bzang don yod | Namdak Dorje |
| 43. | Csampa Trasi | 1618–1684 | 1675–1681 | byams pa bkra shis | – |
| 44. | Ngavang Lodrö Gyacso | 1635–1688 | 1682–1685 | ngag dbang blo gros rgya mtsho | – |
| 45. | Csültrim Dargye | 1632–? | 1685/1695–1692/1699 | tshul khrims dar rgyas | – |
| 46. | Ngavang Pelszang | 1629–1695 | ? | ngag dbang dpal bzang | Chinpa Gyatsho |
| 47. | Loszang Csöphel | * 17. század | 1699–1701 | blo bzang chos 'phel | – |
| 48. | Döndrub Gyacso | * 17. század | 1702–1708 | don grub rgya mtsho | 1. ling rinpocse |
| 49. | Loszang Dargye | * 17. század | 1708–1715 | blo bzang dar rgyas | – |
| 50. | Gendün Phüncsog | ?–1724 | 1715–1722 | dge 'dun phun tshogs | – |
51–75 szerkesztés
| # | név | életrajzi adat | tisztség | wylie | további címek |
|---|---|---|---|---|---|
| 51. | Pelden Dragpa | ?–1729 | 1722–1729 | dpal ldan grags pa | 1. horcang szertri (hor tshang gser khri) |
| 52. | Ngavang Csephel | 1668–1734 | 1730–1732 | ngag dbang tshe 'phel | – |
| 53. | Gyeltshen Szengge | 1678–1756 | 1732–1739 | rgyal mtshan seng ge | 1. cötritrül (gtsos khri sprul) |
| 54. | Ngavang Csogden | 1677–1751 | 1739–1746 | ngag dbang mchog ldan | 1. reting rinpocse (rwa sgreng) |
| 55. | Ngavang Namkha Szangpo | 1690–1749/1750 | 1746–1749/1750 | ngag dbang nam mkha' bzang po | 1. singsza rinpocse (shing bza' ) |
| 56. | Loszang Drimed | 1683–? | 1750–1757 | blo bzang dri med | – |
| 57. | Szamten Phüncsog | 1703–1770 | 1757–1764 | bsam gtan phun tshogs | – |
| 58. | Csakjung Ngavang Csödrag | 1707–1778 | 1764–1778? | bya khyung ngag dbang chos grags | – |
| 59. | Csuszang Ngavang Csödrag | 1710–1772 | 1771–1772? | chu bzang ngag dbang chos grags | – |
| 60. | Loszang Tenpa | 1725–? | 6 Jahre | blo bzang bstan pa | – |
| 61. | Ngavang Csülthrim | 1721–1791 | 1778–1785 | ngag dbang tshul khrims | 1. csemon ling rinpocse (tshe smon gling) |
| 62. | Loszang Mönlam | 1729–1798 | 1785–1793 | blo bzang smon lam | – |
| 63. | Loszang Khecsog | 1736–1792 | 1792 (6 months) | blo bzang mkhas mchog | – |
| 64. | Loszang Trasi | 1739–1801 | 1794–1801 | blo bzang bkra shis | – |
| 65. | Gendün Csülthrim | 1744–1807 | ? | dge 'dun tshul khrims | – |
| 66. | Ngavang Nyandrag | 1746–1824 | 1807–1814 | ngag dbang snyan grags | – |
| 67. | Dzsamjang Mönlam | 1750–1814/1817 | 1814 (3 months) | 'jam dbyangs smon lam | – |
| 68. | Loszang Geleg | 1757–1816 | 1815–1816 | blo bzang dge legs | – |
| 69. | Csangcsub Csöphel | 1756–1838 | 1816–1822 | byang chub chos 'phel | Jongzin Tridzsang Dordzse Csang |
| 70. | Ngavang Csöphel | 1760–1839 | 1822–1828 | ngag dbang chos 'phel | |
| 71. | Jese Thardo | 1756–1829/1830 | 1829–1830 | ye shes thar 'dod | – |
| 72. | Dzsampel Csülthrim | * 19. század | 1831–1837 | 'jam dpal tshul khrims | 1. khamlung rinpocse khams lung |
| 73. | Ngavang Dzsampel Csülthrim Gyacso | 1792–1862/1864 | 1837–1843 | ngag dbang 'jam dpal tshul khrims rgya mtsho | 2. csemon ling |
| 74. | Loszang Lhündrub | * 18. század | ? | blo bzang lhun grub | – |
| 75. | Ngavang Lungtog Jönten Gyacso | * 19 Jh.–1853? | 1850–1853 | ngag dbang lung rtogs yon tan rgya mtsho | 4. ling rinpocse |
76–102 szerkesztés
| # | név | életrajzi adat | tisztség | wylie | további címek |
|---|---|---|---|---|---|
| 76. | Loszang Khjenrab Vangcsug | ?–1872 | 1853–1870 | blo bzang mkhyen rab dbang phyug | – |
| 77. | Csülthrim Dargye | ? | 1859?–1864? | tshul khrims dar rgyas | – |
| 78. | Dzsamjang Damcsö | * 19. század | 1864?–1869? | jam dbyangs dam chos | – |
| 79. | Loszang Csinpa | * 19. század | 1869?–1874? | blo bzang sbyin pa | – |
| 80. | Dragpa Döndrub | * 19. század | 1874?–1879? | grags pa don grub | – |
| 81. | Ngavang Norbu | * 19. század | 1879?–1884? | ngag dbang nor bu | – |
| 82. | Jese Csöphel | * 19. század | 1884?–1889? | ye shes chos 'phel | – |
| 83. | Csangcsub Namkha | * 19. század | 1889?–1894? | byang chub nam mkha' | – |
| 84. | Loszang Csülthrim | * 19. század | 1894?–1899? | blo bzang tshul khrims | – |
| 85. | Loszang Csülthrim Pelden | 1839–1899/1900 | 1896–1899/1900 | blo bzang tshul khrims dpal ldan | Jongzin Tridzsang Dordzse Csang |
| 86. | Loszang Gyelcsen | 1840–? | 1900–1907? | blo bzang rgyal mtshan | – |
| 87. | Ngavang Loszang Tenpe Gyelcsen | 1844–1919 | 1907–1914 | ngag dbang blo bzang bstan pa'i rgyal mtshan | 3. csemon ling |
| 88. | Khjenrab Jönten Gyacso | * 19. század | 1914?–1919 | mkhyen rab yon tan rgya mtsho | Drigungpa Khjenrab Jönten |
| 89. | Loszang Nyandrag Gyacso | * 19. század | 1919?–1924? | blo bzang snyan grags rgya mtsho | – |
| 90. | Csampa Csödrag | 1876–1937/1947 | 1920/1921–1926 | byams pa chos grags | – |
| 91. | Loszang Gyelcsen | ?–1932 | 1927–1932 | blo bzang rgyal mtshan | – |
| 92. | Thubten Nyincse | ?–1933? | 1933 | thub bstan nyin byed | 1. gtsang pa khri sprul |
| 93. | Jese Vangden | * 19. század | 1933–1939 | ye shes dbang ldan | 1. mi nyag khri sprul |
| 94. | Lhündrub Cöndrü | ?–1949 | 1940–1946 | lhun grub brtson 'grus | Sangpa Lhündrub Cöndrü |
| 95. | Trasi Tongthün | * 19. század | 1947–1953 | bkra shis stong thun | – |
| 96. | Thubten Künga | 1891–1964 | 1954/1958–1964 | thub bstan kun dga | – |
| 97. | Thubten Lungtog Tendzin Thrinle | 1903–1983 | 1965– | thub bstan lung rtogs bstan 'dzin 'phrin las | 6. ling rinpocse[11] |
| 98. | Dzsampel Senpen | 1919–1989 | 1984–1989 | 'jam dpal gzhan phan | – |
| 99. | Jese Dönden[12] | ?–1995 | ? | ye shes don ldan | – |
| 100. | Loszang Nyima Rinpocse | * 1928-2008 | 1995–2003 | blo bzang nyi ma | – |
| 101. | Khenszur Lungri Namgyel | * 1927 | 2003–2009 | lung rig rnam rgyal | |
| 102. | Thubten Nyima Lungtok Tenzin Norbu | * 1937 | 2009- | thub bstan nyi ma lung rtogs bstan 'dzin nor bu | Rizong Szrasz rinpocse (2. ri rdzong sras sprul) |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ His Holiness the Ganden Tripa to visit Jewel Heart this weekend. Ann Arbor News, 2010. november 10.
- ↑ Powers, John. "Gelukpa Tibetan Buddhism" entry in Melton, J. Gordon, and Martin Baumann. 2002. Religions of the World: A Comprehensive Encyclopedia of Beliefs and Practices. Santa Barbara, Calif: ABC-CLIO. 533. o.
- ↑ Special Features of the Gelug Tradition - para. on Administration. The Buddhist Archives of Dr Alexander Berzin . Berzin Archives, 2014. november 1. (Hozzáférés: 2015. május 8.)
- ↑ Berzin, Alexander: A Brief History of Ganden Monastery. The Berzin Archives, 2003. szeptember 1. (Hozzáférés: 2010. február 4.)
- ↑ Staff: Thar Deu Ling. Thar Deu Ling, 2010. február 1. (Hozzáférés: 2010. február 4.) Hivatalos weboldal. (franciául)
- ↑ Staff: His Eminence Lobsang Nyima, the 100th Gaden Throne Holder. Drepung Loseling Monastery. [2009. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 4.)
- ↑ „Former Ganden Tripa Stays on 'Thukdam' for 18 Days”, Phayul, 2008. október 7.. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. május 17.)
- ↑ a b „Window on Tibetan Culture: Different ways to select a leader”. Me-Long published by Norbulingka Institute (November, 2011).
- ↑ a b c A Brief History of Gyumay and Gyuto Lower and Upper Tantric Colleges. The Buddhist Archives of Dr Alexander Berzin . Berzin Archives, 2003. szeptember 1.
- ↑ Nomination of the 101st Ganden Tripa, supreme head of the Gelugpa lineage. Phayul.com, 2003. január 23. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.)
- ↑ Staff: Pabongkha Rinpoche. Buddhist International Alliance (BIA). (Hozzáférés: 2010. február 4.)
- ↑ Staff: Buddhism: The Geluk School of Tibetan Buddhism. Kagyu Office of His Holiness the 17th Gyalwang Karmapa. [2012. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 4.)