El Tarf tartomány
| Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
At-Tárif tartomány (francia átírással El Tarf vagy El Taref, arabul ولاية الطارف), Algéria 48 tartományának (vilaja) egyike. Székhelye El Tarf. Területe 3339 km², 2008-ban 408 414 lakosa volt,[2] népsűrűsége 122 fő/km². Rendszámtábla-kódja 36.
| El Tarf tartomány | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Algéria |
| Székhely | El Tarf |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 408 414 fő (2008)[1] |
| Tszf. magasság | 15 m |
| Terület | 3339 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 36° 46′, k. h. 8° 19′Koordináták: é. sz. 36° 46′, k. h. 8° 19′ | |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz El Tarf tartomány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A tartományt 1983. december 15-én hozták létre az ország közigazgatási átszervezésekor, Annába és Gelma tartományok egyes részeiből.[3]
Fekvése szerkesztés
Az ország északkeleti sarkában, a tunéziai határnál található, a Földközi-tenger algériai partszakaszának legkeletibb részén. Délről Szúk Ahrász, délkeletről Gelma, nyugatról pedig Annába tartományokkal határos. A tartomány a történelmi Krumíria (mely nevét az egykor itt élt berber törzsszövetségől, a krumírokról kapta) nyugati részét foglalja el. Az ország egyik legcsapadékosabb tartománya (évi 1000–1500 mm csapadék).
A Tell-Atlasz részét alkotó Medzserda-hegység a tartomány déli részén 1100 méter fölé magasodik, részben ez alkotja a határt Tunézia felé. A tartomány hegyeiben kiterjedt paratölgy- és kanári-tölgy-erdőségek vannak. A hegyekből érkező Ved el-Kebír és Bú Namússza-folyók hordaléka a tartomány nyugati részén a termékeny Bú Namússza-síkságot töltötte fel. A folyók hegyvidéki szakaszain duzzasztógátakat hoztak létre energiatermelési és vízgazdálkodási céllal (öntözéses gazdálkodás a Bú Namússza-síkságon). A legnagyobb víztározó, az 1965-ben épült Séfija, egyben Annába vízellátásában és az el hadzsári acélmű szükségletének biztosításában is fontos szerepet játszik.[4]
Al-Kála (a tartomány egyetlen kikötője) környékén három nagyobb tó található:
- Tonga-tó
- Ubejra-tó
- Mellah-tó
1983-ban hozták létre a tartomány keleti részén 800 km²-es területen az Al-Kála Nemzeti Parkot.
Népesség[3] szerkesztés
Közigazgatás szerkesztés
A tartomány területe 24 községre (baladija) és 7 járásra (daira) oszlik.
Községek szerkesztés
| Község | Járás | Terület (km²)[5] | Népesség (2008)[5] | Népsűrűség (2008, fő/km²) |
|---|---|---|---|---|
| Ajn el-Ásszel | At-Tárif | 97 | 16285 | 168 |
| Ajn Kerma | Buhadzsár | 111 | 14377 | 130 |
| Aszfúr | Beszbesz | 106 | 11477 | 108 |
| Ben Mehídi | Ben Mehídi | 153 | 33262 | 217 |
| Berrihán | Ben Mehídi | 203 | 9605 | 47 |
| Beszbesz | Beszbesz | 124 | 46341 | 374 |
| Bugusz | At-Tárif | 217 | 11234 | 52 |
| Buhadzsár | Buhadzsár | 92 | 20215 | 220 |
| Buteldzsa | Buteldzsa | 115 | 17738 | 154 |
| Sebajta Mohtar | Dréan | 42 | 23135 | 551 |
| Sefija | Buteldzsa | 192 | 8195 | 43 |
| Siháni | Dréan | 202 | 10094 | 50 |
| Dréan | Dréan | 48 | 37686 | 785 |
| Esatt | Ben Mehídi | 62 | 34378 | 555 |
| El Ajún | Al-Kála | 47 | 5347 | 114 |
| Al-Kála | Al-Kála | 289 | 28411 | 98 |
| At-Tárif | At-Tárif | 113 | 25594 | 226 |
| Hammám Beni Szalah | Buhadzsár | 210 | 5235 | 25 |
| Lac des Oiseaux | Buteldzsa | 86 | 10624 | 124 |
| Ved Zitún | Buhadzsár | 51 | 5881 | 115 |
| Raml Szúk | Al-Kála | 50 | 4356 | 88 |
| Szuareh | Al-Kála | 88 | 8173 | 93 |
| Zerizer | Beszbesz | 30 | 11064 | 369 |
| Zitúna | At-Tárif | 161 | 9736 | 61 |
Gazdaság szerkesztés
A tartomány területén 4 vízierőmű működik:
- Bugusz
- Buhrufa
- Séfija
- Meksza
Berrihán község területén, a Földközi-tenger partján 2008-2012 között épült fel az 1200 MW teljesítményű Kudijet Edráus gáztüzelésű hőerőmű.[6] Az erőmű teljesítménye az ország kapacitásának 18%-át teszi ki.[7]
Források szerkesztés
- ↑ http://www.ons.dz/collections/pop1_national.pdf
- ↑ http://www.ons.dz/collections/pop1_national.pdf
- ↑ a b http://statoids.com/udz.html
- ↑ Klaus Polkehn: Úton Algériában, Kossuth, 1978, 175-176. p.
- ↑ a b http://www.citypopulation.de/php/algeria-eltarf.php
- ↑ http://www.skyscrapercity.com/showthread.php?t=1293911
- ↑ Algerian power station construction attributed to GE-Iberdrola, Algerie Presse Service, June 11, 2008, internet article
