Deák Ferenc (labdarúgó, 1922)

(1922-1998) magyar labdarúgó, gólrekorder

Deák Ferenc (Budapest, 1922. január 16.Budapest, 1998. április 18.) magyar labdarúgó és rekorder gólkirály. A Szentlőrinci AC, a Ferencváros és a Bp. Dózsa csatáraként játszott. Életében 830 mérkőzésen lépett pályára, és 1370 gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 1,65 volt.[2]

Deák Ferenc
A labdarúgó családja körében
A labdarúgó családja körében
Személyes adatok
Születési dátum1922. január 16.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum1998. április 18. (76 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
SírhelyFarkasréti temető (1-1-465/466)
Állampolgárságmagyar
BecenévBamba
Posztközépcsatár
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1940–1947Magyar 1946-1949 Szentlőrinci AC186(358)
1947–1950Magyar 1949-1956 Ferencvárosi TC[1]83(121)
1950–1954Magyar 1949-1956 Bp. Dózsa107(109)
1955–1956Magyar 1949-1956 Bp. Spartacus48(52)
1957Magyar 1949-1956 VM Egyetértés10(6)
1959Magyar 1957-2000 Siófok2(2)
Összesen436(648)
Válogatottság
1946–1949Magyar 1949-1956 Magyarország20(29)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Deák Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Labdarúgás
Balkán-bajnokság
arany
1947

Pályafutása

szerkesztés

1922. január 16-án született Budapesten, a Ferencvárosban. A családi péküzletben is dolgozó fiú pályafutását tizenhárom évesen kapusként kezdte. Egy lövés azonban úgy fejen találta, hogy az eszméletét is elvesztette, ezért otthon eltiltották a futballtól. A pályától azonban nem, és a meccseken olyan ügyesen lődözgette vissza a kiment labdákat, hogy a tehetségek után kutató Berkessy Elemér, az FTC edzője felfigyelt rá. Sikerült meggyőznie a szülőket, hogy a fiú folytathassa a játékot, ők azt a feltételt szabták, hogy a kapuba nem állhat többé.[3]Labdarúgó pályafutását lakóhelyén, Pestszentlőrincen kezdte, ahol az egyik helyi csapatban játszott.

Még Lőrincen neveztek el így, mert jó szokásom szerint a középkör táján, a felezővonalnál helyezkedtem el, látszólag úgy, mintha semmi dolgom nem lenne ott. Bambultam, de amikor jött a labda, mindig gyorsan és váratlanul mozdultam meg. Hiába, támadni és gólt lőni, ez a legszebb a futballban! Még ilyen bambásan is...
– Deák Ferenc[4]

Klubcsapatban

szerkesztés

Az 1945–46, 1946–47 és 1948–49-es idényben ő vezette az európai góllövőlistát. 1945–46-ban 34 mérkőzésen 66[5] gólt rúgott, ami máig világrekord. Abszolút értelemben csak Archibald Stark előzte meg 67 góllal, de 44 mérkőzésen. Csatárként 1947-től három éven keresztül a Fradi színeiben játszott. Középcsatárként 1947-től 1950-ig az FTC-ben játszott, az 1948–49-es szezon végén bajnoki címet szerzett. Ebben a bajnoki idényben a 30 mérkőzés alatt 140 gólt lőttek a megalakulásának fél évszázados jubileumát ünneplő csapat támadói, ebből ő maga 59 találatot vállalt. [6] A három év alatt 111 mérkőzésen 155 gólt szerzett.Bamba ekkor került a Ferencvárosból (1950) a rivális újpestiekhez. A lila-fehéreknél töltött négy éve alatt azonban itt sem hagyta abba a gólgyártást, 77 fellépésén 53 gólt szerzett. Játékoskarrierjének utolsó éveit a VM Egyetértésnél, a Bp. Spartacusnál, illetve a Siófoknál töltötte.[7]

Támadóként háromszor volt gólkirály, 1997-ben Münchenben pedig megkapta az évszázad gólkirálya címet.[8]

A válogatottban

szerkesztés

Deák Bamba a válogatottban is remekelt. Összesen 20 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben. A nemzetközi mérkőzések során 29 gólt szerzett, gólarány 1,45. Ez világrekord. Megelőzi Just Fontaine-t, aki 30 gólt lőtt 21 mérkőzésen, gólaránya 1,43.

Legjobb formáját az 1947-es Bulgária elleni mérkőzésen hozta, ahol a magyar csapat 9&nnsp;: 0-ra verte a bolgárokat. E mérkőzésen négyszer juttatta be a labdát az ellenfél kapujába.1949-ben aztán az újonnan kinevezett szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv úgy ítélte meg, hogy a kiváló center politikailag megbízhatatlan, ezért kitette a csapatból, a helyére Hidegkutit állította. Bambát ez nagyon megviselte, mivel így lemaradt az olimpiai győzelemről, az évszázad mérkőzéséről, és mindazokról a sikerekről, amelyek hosszú évekig a világ legjobb csapatává emelték a magyar válogatottat.

Külföldön is számon tartották, s bár lett volna rá lehetősége, ő itthon maradt. 1947-ben a török Fenerbahçe tett neki ajánlatot, amit visszautasított; 1949-ben a világ akkor egyik legjobbjának számító Torino kereste meg, de ezt sem fogadta el.[9] Utólag kiderült, hogy élete legjobb döntését hozta, mert nem sokkal később az olasz csapat tagjai repülőgép-szerencsétlenség áldozatai lettek.

1999-ben (posztumusz) megkapta a Magyar Örökség díját, Pestszentimre-Pestszentlőrinc díszpolgára lett.Deák Ferenc emléket őrzi az a serleg, amelyet évről évre az élvonalbeli bajnokság gólkirályának adnak át, és vándorkupát is elneveztek róla. 2007-ben nevét felvette egy XVIII. kerületi általános és sportiskola utánpótlás-labdarúgóbázisa. Hagyatékát 2015-től a Puskás Akadémia őrzi. Életregénye 1992-ben jelent meg A bamba címmel, Minden idők legnagyobb gólkirálya alcímmel.

Sikerei, díjai

szerkesztés

Statisztika

szerkesztés

Mérkőzései a válogatottban

szerkesztés
 Magyarország
#DátumHelyszínHazaiEredményVendégKiírásGólokEsemény
1.1946. október 6.Budapest. Üllői úti stadionMagyarország  2 – 0  Ausztriabarátságos2 13' 32'
2.1946. október 30.Esch-sur-AlzetteLuxemburg  2 – 7  Magyarországbarátságos3 30' 70' 75'
3.1947. augusztus 17.Budapest, Üllői úti stadionMagyarország  9 – 0  BulgáriaBalkán-kupa4 15' 34' 52' 79'
4.1947. augusztus 20.Budapest, Üllői úti stadionMagyarország  3 – 0  AlbániaBalkán-kupa1 53'
5.1947. szeptember 14.Bécs, Práter stadionAusztria  4 – 3  Magyarországbarátságos- 46'
6.1948. április 22.Budapest, Üllői úti stadionMagyarország  7 – 4  SvájcEurópa-kupa2 36' 76'
7.1948. május 2.Bécs, Práter stadionAusztria  3 – 2  MagyarországEurópa-kupa1 48'
8.1948. május 23.Budapest, Üllői úti stadionMagyarország  2 – 1  CsehszlovákiaEurópa-kupa1 73'
9.1948. szeptember 19.VarsóLengyelország  2 – 6  MagyarországBalkán-kupa1 67'
10.1948. október 3.Újpest, Megyeri úti stadionMagyarország  2 – 1  Ausztriabarátságos1 16'
11.1948. október 24.BukarestRománia  1 – 5  MagyarországBalkán-kupa2 30' 68'
12.1948. november 7.Szófia, Junak StadionBulgária  1 – 0  MagyarországBalkán-kupa-
13.1949. április 10.PrágaCsehszlovákia  5 – 2  MagyarországEurópa-kupa- 85′
14.1949. május 8.Újpest, Megyeri úti stadionMagyarország  6 – 1  AusztriaEurópa-kupa2 1' 48'
15.1949. június 12.Újpest, Megyeri úti stadionMagyarország  1 – 1  OlaszországEurópa-kupa1 29'
16.1949. június 19.Stockholm, Råsunda StadionSvédország  2 – 2  Magyarországbarátságos- 41'
17.1949. július 10.Debrecen, Nagyerdei stadionMagyarország  8 – 2  Lengyelországbarátságos4 14' 45' 52' 64'
18.1949. október 16.Bécs, Práter stadionAusztria  3 – 4  Magyarországbarátságos2 24' 28'
19.1949. október 30.Újpest, Megyeri úti stadionMagyarország  5 – 0  Bulgáriabarátságos1 17'
20.1949. november 20.Újpest, Megyeri úti stadionMagyarország  5 – 0  Svédországbarátságos1 70'
Összesen20mérkőzés29gól

Emlékezete

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. A Ferencváros neve 1949-50-ben ÉDOSZ SE volt
  2. Best Goalscorers All-Time (All Matches)
  3. 20 éve halt meg Deák Ferenc, minden idők legnagyobb gólkirálya. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  4. Deák Ferenc, a csalódott gólrekorder - portré - hatharom.com
  5. Most goals scored in a single European season. [2022. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  6. Deák Ferenc : FTC. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  7. Magyar futball : Deák Ferenc. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. Leg… leg… leg… – egy igazi gólkirály. [2008. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  9. Deák Bamba. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
  11. A kerület büszkeségei

További információk

szerkesztés
  • Kép, infó
  • Pongrácz György: A Bamba. Minden idők legnagyobb gólkirályáról. Deák Ferenc életregénye; SZAC, Szentlőrinc, 1992
  • Horváth H. Attila: Informális tanulás az Aranycsapat korában. Tanulási színterek vizsgálata Puskás és Deák mikrokörnyezetében; Gondolat, Bp., 2011

Források

szerkesztés