Bortnyik Sándor

A marosvásárhelyi református kollégium tanulója volt. Reklámgrafikával kezdett foglalkozni. 1910-ben készítette első plakátját a Reményi-bazárnak, plakáttervének a sikere tette lehetővé, hogy Budapestre költözzön, a Savoly illatszergyártó cég meghívására, ahol házi grafikusként dolgozott. 1913-ban beiratkozott a Rippl–Rónai−Kernstok−Vaszary által vezetett szabadiskolába. A szabadiskolában megismerkedett Mattis Teutsch Jánossal, aki 1916-ban bemutatta Kassák Lajosnak, és itt találkozott 1918-ban Derkovits Gyulával, akiknek munkássága nagy hatással volt rá.

1918-tól a Kassák-kör tagja lett, részt vett a Ma kollektív kiállításán. Később a folyóirat rendszeresen közölte grafikáit, és még 1920 után is a Ma munkatársa maradt, amikor Bécsbe emigrált. Bécsben könyvcímlapokat tervezett. 1921-ben megjelentette első Albumát absztrakt sablonnyomatokkal. 1922-ben Weimarba költözött, majd 1925-ben visszatért Budapestre. Hazatérte után 1925−1926-ban alapító tagja lett a Zöld Szamár abszurd színháznak. 1927-ben az Új Föld című folyóirat szerkesztője és grafikai tervezője. 1930-ban a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága alapító tagja volt. 1932-ben a Magyar Műhely Szövetség választmányi tagja lett.

1928–1938-ban Műhely néven grafikai magániskolát nyitott, ahol a Bauhaus elvei szerint tanított. A Rekláméletben és a Magyar Grafikában írásban népszerűsítette tervezői elveit. 1933-ban saját folyóiratot adott ki Plakát címmel. A Dante Könyvkiadónak számos címlapot készített.

1946-ban a Művészeti Tanács tagja volt. 1947–1949 között a Szabad Művészet főszerkesztője. 1948-1949 közt a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára. 1949-1956-ig, a Magyar Képzőművészeti Egyetem/Főiskola igazgatója volt.

Első, autodidakta munkái újságillusztrációk modorában készültek. Későbbi rajzait feszesebb kompozíciójú, allegorikus tusrajzok váltották fel. 1915-től tárgyilagos és dekoratív, hatásos kereskedelmi plakátokat tervez. Az aktivisták mozgalmának kiemelkedő tehetségű tagja volt. Sikeresen ötvözte a futurizmus eszközeit az expresszionizmus és a kubizmus jeleivel. Linóleum és fametszeteiben kubisztikus elemet alkalmaz. Művei ebben a korban főleg a fekete-fehér foltkontrasztjaira épülnek. Szélpál Árpád, Barta Sándor és Újvári Erzsi verseihez készített illusztrációi pedig, erősen groteszk formavilágúak.Leninről, Liebknechtről és Kassákról készített metszetportréiban egyesíti az aktivista emberideált és az egyénített portrét. A kompozíció erejét festményein erőteljesen kiemeli egyedi színdinamikája (Sárga-zöld tájkép, Konstruktív kompozíció három alakkal, Kompozíció hat figurával). Az 1918–1919 közt készült művei főleg geometrikus formákra épülnek. Az 1930-as években könnyedebb, dekoratív stílusú, a polgári életet megörökítő zsánerképeket festett.

Később a városi és falusi emberek életét bemutató képeket festett. 1945 után is ezt az utat folytatta. Élete végéig elkötelezett híve maradt a kommunista művészetpolitikának.

• 1916, Nemzeti Szalon
• 1919, Ma helyiségei, Budapest
• 1922. december, Galerie Der Sturm, Berlin, 114. kiállítás, Paul Fuhrmann és Oscar Nerlinger társaságában
• 1923. március, J. P. Neumann Graphisches Kabinett (Karl Nierendorf igazgatósága alatt), Berlin
• 1924. szeptember-október, Vychodoslovensky Múzeum, Kassa
• 1925. március, Mentor könyvkereskedés, Budapest
• 1930, Tamás Galéria, Budapest
• 1969, Gyűjteményes kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• 1977, Emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• 1978, Emlékkiállítása, Uitz Terem, Dunaújváros
• 1993, A grafikus és könyvművész, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

• 1916, Nemzeti Szalon, Budapest
• 1918, Ma III. demonstratív kiállítása
• 1919, A Ma grafikai kiállítása, Budapest
• 1923-1924, Galerie Der Sturm, Berlin ("Die Schöne Melusine", valamint "Der Tunnel" c. képeivel)
• 1923, Eeckeren-Antwerpen (nincs fellelhető forrása)
• 1925, 1-я Всеобщая германская художественная выставка (Első általános német művészeti kiállítás), Moszkva-Leningrád (Szentpétervár)-Saratov ("Polgári Tavasz" c. képével)
• 1927, Stadtische Kunsthalle, Mannheim
• 1929, 1930, Képzőművészek Új Társasága, Budapest
• 1930, Könyv- és Reklámművészek Társasága bemutatkozó kiállítása, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Nemzetközi plakátkiállítás, Bolzano
• 1931, 1933, Művészcsoportok kiállítása, Műcsarnok, Budapest
• 1931, Bortnyik-növendékek kiállítása, Országos Műszaki Ismeretterjesztő Társaság, Budapest
• 1933, Milánói Iparművészeti Triennálé, Milánó • Györgyi Kálmán emlékkiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest
• 1937, Magyar nemzeti nyomtatványkiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 1945, Első Szabad Nemzeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 1954–1955, Korszerűsített klasszikusok, Budapest-Moszkva
• 1961, Herwarth Walden und die osteuropäische Avantgárd
• 1912–1932, Berlin
• 1967, Avantgárd in Osteuropa 1910–1930, Berlin
• 1971, Internationale Plakate 1871–1971, Haus der Kunst, München, Ungarische Avantgárd 1909–1930, Galerie del Levante, München, Osteuropäische Avantgárd, Galerie Gmurzynska-Bargera, Köln
• 1973, Magyar aktivizmus, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
• 1981, Nyolcak és aktivisták, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

• Bortnyik Sándor–Hevesy Iván–Rabinovszky Máriusz: Kétezer év festészete; Dante, Bp., 1943
• Masereel; Corvina, Bp., 1965 (A művészet kiskönyvtára)

• Milánói Iparművészeti Triennálé ezüstérme (1933)
• Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozata (1950)
• Munka Érdemrend ezüst fokozata (1953)
• Munkácsy Mihály-díj (1955)
• Érdemes művész (1956)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1964, 1968)
• Kiváló művész (1970)
• Kossuth-díj (1973)

• Fővárosi Képtár, Budapest
• Janus Pannonius Múzeum, Pécs
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
• László Károly Gyűjtemény, Veszprém
• Thyssen-Bornemisza Gyűjtemény, Madrid
• Museum of Modern Art, New York
• The Yale University Art Gallery, New Heaven

• BudapestAukcio ingyenes adatbázisban Bortnyik Sándor aláírásai és 233 festménye, grafikája fotókkal
• Festmények
• Magyar életrajzi lexikon
• Bortnyik művei a Kieselbach Galéria honlapján
• https://www.wikiart.org/en/sandor-bortnyik
• Bortnyik Sándor kiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria. 1969. márc.–ápr.; szerk. N. Pénzes Éva, Pogány Ö. Gábor; MNG, Bp., 1969
• Borbély László: Bortnyik; Corvina, Bp., 1971 (A művészet kiskönyvtára)
• Bortnyik Sándor emlékkiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1977. március–június; szerk. Borbély László; MNG, Bp., 1977
• Bakos Katalin: Bortnyik Sándor és a Műhely. Bortnyik Sándor tervezőgrafikai munkássága (1914–1947) és a "magyar bauhaus" (1928–1938); L'Harmattan–Kossuth Klub, Bp., 2018