7. század
időszámításunk szerinti 601–700 közötti évek
A 7. század az időszámításunk szerinti 601–700 közötti éveket foglalja magába.
Események szerkesztés
Európa, Mediterráneum szerkesztés
- A század elején a szerbek és a horvátok mai területükön telepednek le, és korai államokat alakítanak
- A bolgárok a Balkánon, a késő avarok (a kettős honfoglalás elmélete szerint korai magyarok) a Kárpát-medencében telepednek le
- 602: Belső háború tör ki a Kelet-római Birodalomban, amely a pusztulás szélére jut. Nemsokára összeomlik a dunai határ, a Balkán-félszigetet a szlávok özönlik el. Kicsit később keleten a perzsák kezére jut Szíria, Palesztina, végül Egyiptom is (→ II. Huszrau).
- 610–641: Hérakleiosz császár újjászervezi a kelet-római birodalmat, és visszahódítja a perzsák által elfoglalt tartományokat (628), de a hódító arabokkal szemben már nem képes megtartani őket.
- 626: Avar seregek perzsa támogatással sikertelenül ostromolják Konstantinápolyt.
- 636: Az arabok elfoglalják Szíriát és Palesztinát a bizánciaktól és 638-ban beveszik Jeruzsálemet
- 619–642: Kuvrat kán uralma idején kialakul az onogur bolgárok birodalma
- 623–624: Szamo vezetésével cseh-morva-szorb törzsszövetség alakul az avarok ellen
- Az avar birodalom meggyengül, a szláv törzsek nagy része függetleníti magát, a későbbi Csehország és Ausztria területén átmenetileg nagy kiterjedésű szláv állam jön létre (631-658) Szamo vezetésével.
- 629–639: I. Dagobert frank király, a Meroving-dinasztia utolsó jelentős uralkodója. Halála után a frank birodalom két királyságra válik szét.
- 650 A bolgár államot megdöntik a kazárok
- 674–678: Konstantinápoly sikeres védelme az arabok támadásával szemben
- 680: A kazárok által elűzött Don-vidéki bolgárok egy része Aszparuh kán vezetésével létrehozza a dunai bolgárok államát
- 681: Aszparuh bolgár kán a szlávokkal szövetségben csapást mér Bizáncra. Az első bolgár cárság
- 687: II. Pippin, austrasiai majordomus a tertryi győzelemmel egyesíti a két frank királyságot, és haláláig (714) teljhatalommal kormányozza a Meroving-királyok nevében. Pippin a Karoling-dinasztia megalapítója.
Ázsia, Afrika szerkesztés
Iszlám szerkesztés
- Mohamed próféta fellépése, az iszlám és az Arab Birodalom születése az Arab-félszigeten.
- Mohamed halála (632) után utódai, a kalifák legyőzik az Újperzsa Birodalmat, a Bizánci Birodalomtól elhódítják Szíriát, Palesztinát, elfoglalják Egyiptomot, majd az egész Észak-Afrikát.
- 636: a jarmúki csatában az arabok győznek a Bizánci Birodalom seregei felett, majd a kadiszíjai csatában a Szászánida Perzsa Birodalom ellen is
- 639–642: Meghódítják Egyiptomot és a kalifák birodalmához csatolják
- 642: a nihávandi csatában az arabok döntő győzelmet aratnak a perzsák fölött, s ezzel nemsokára véget ért a Szászánida-dinasztia uralma (651); Iránt az arab kalifátushoz csatolják (642-656).
- 644–656: Oszmán, a harmadik kalifa alatt folytatódik az arab terjeszkedés: Ciprus, Rodosz, Örményország elfoglalása. A meghódított területeken arab katonai telepek létesülnek és megkezdődik az arab törzsek tömeges bevándorlása. Irán megőrzi perzsa jellegét, de átveszi a hódítók vallását és kultúráját.
- 656–661: Ali kalifa és az első fitna,
- 661: Muávija szíriai helytartó megalapítja az Omajjád-kalifák dinasztiáját (750-ig), és Medinából Damaszkuszba teszi át a birodalom székhelyét. Az iszlám hazája, az Arab-félsziget rövidesen elveszti politikai jelentőségét.
- 685–705: Abd al-Malik omajjád kalifa. Folytatódik az arab birodalom terjeszkedése.
- 692: felépül a jeruzsálemi Sziklamecset, az iszlám első nagy épülete
- 697-ben elfoglalják Bizánctól Karthágót és a 8. század elején Észak-Afrikában elérik az Atlanti-óceán partvidékét
- Arab kereskedők jutnak el a Csád-tóhoz
Ázsia több része szerkesztés
- Kína: Parasztfelkelések megdöntik a Szuj-dinasztiát
- 618–tól a Tang-dinasztia uralkodik
- 627: A bizánci hadsereg ninivei csatában megsemmisíti a Szászánidák államát
- 654: Japánban az ún. Taika-reformmal megkezdődik a centralizált bürokratikus állam kiépítése, kínai mintára
- 674–678: Konstantinápoly ostrománál először alkalmazzák a görögtüzet
- 682-től: A második Türk Birodalom virágzása Belső-Ázsiában
Kultúra szerkesztés
- Az angol nyelvű költészet első írásos emlékei
- 622: Mohamed „futása” (hidzsra). A próféta Mekkából Medinába menekül ellenlábasai elől. Ez az iszlám időszámítás kezdőpontja.
Vallás szerkesztés
- Három ősi keresztény patriarchátust sodor el az iszlám áradata: Antiókhia, Jeruzsálem, Alexandria
- 664: Az angolszász püspökök a whitbyi zsinaton a római egyház mellett foglalnak állást. Az ír szerzetesség, amely nagy szerepet játszott Anglia megtérítésében, ezután háttérbe szorul.[1]
- 680: III. konstantinápolyi zsinat
Híresebb emberek szerkesztés
Uralkodó, hadvezér szerkesztés
- I. Muávija, arab uralkodó, az Omajjád dinasztia alapítója
Vallási személy szerkesztés
- Mohamed próféta (570/571 – 632)
Találmányok, felfedezések szerkesztés
Évtizedek és évek szerkesztés
Megjegyzés: A hetedik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.
Jegyzetek szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz 7. század témájú médiaállományokat.
🔥 Top keywords: KezdőlapSpeciális:KeresésAnyák napjaFacebook2024-es IIHF divízió I-es jégkorong-világbajnokságBerkes László (testépítő)Audrey Hepburn2024-es magyarországi önkormányzati választásRómai vakációCasablanca (film)Huszti PéterMagyar Péter (jogász)Szentkirályi Alexandra2023-as Formula–1 miami nagydíjKarinthy FrigyesTisztelet és Szabadság Párt2024-es európai parlamenti választás MagyarországonSemmelweis IgnácDőry VirágGregory PeckSteiner József (teológus)A Nemzet SzínészeKulka János (színművész)YouTubeOrbán ViktorSpeciális:Friss változtatásokMájus 4.MagyarországMagyar névnapok listája dátum szerintStar Wars-napGólkirályságValó Világ 12Udvaros DorottyaKék fadongóReal Madrid CFGianna NanniniBudapestSzalay-Bobrovniczky Kristóf2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság