Ritoók Zsigmond (filológus)

Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem görög–latin szakán kezdte 1948-ban, ahol 1952-ben szerzett bölcsészdiplomát (az egyetem neve ekkor már Eötvös Loránd Tudományegyetem volt). Emellett 1948-tól annak 1950-es megszűnéséig az Eötvös-kollégium tagja volt. 1965-ben magyar szakos diplomát szerzett a meglévők mellé.

Diplomájának megszerzése után az ELTE görög tanszékének tanársegédje lett, majd 1958 és 1970 között a budapesti Martos Flóra Gimnázium (ma: Óbudai Gimnázium) tanára volt. 1970-ben a Magyar Tudományos Akadémia ókortudományi tanszéki kutatócsoportjának tudományos munkatársa, később főmunkatársa lett. 1986-ban az ELTE latin nyelv és irodalom tanszékének egyetemi tanárává nevezték ki. Egy évvel később tanszékvezető is lett, mely tisztséget 1993-ig töltötte be. 1999-ben a rendes professzori nyugdíjkorhatárt elérve ugyan nyugalomba vonult, ám ezzel párhuzamosan professor emeritus címet kapott, és változatlanul folytatja oktatói tevékenységét.

1968-ban védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 1986-ban pedig akadémiai doktori értekezését. 1990-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban pedig rendes tagjává. Ezenkívül a római Academia Latinitati Fovendae, az Európai Akadémia, valamint az Osztrák Tudományos Akadémia tagjává választották. 1990-ben az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának elnökhelyettese lett, majd 1996 és 1999 között annak elnöke volt (ilyen minőségében az MTA elnökségében is részt vett). Ezenkívül az Ókortudományi Bizottság és a Doktori Tanács vallástudományi szakbizottságának tagja. 2007-ben a Vallástudományi Elnöki Bizottság elnöke lett. Ezenkívül 1980-ban a Magyar Ókortudományi Társaság főtitkára lett, majd 1985-ben annak ügyvezető társelnökévé, 1991-ben pedig elnökévé választották. Ezt a tisztségét 1997-ig töltötte be. 1993 és 2003 között az Acta Antiqua című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője volt.

Kutatási területe a görög és római irodalom, az antikvitás esztétikája és az ókortudomány története (klasszika-filológia).

A görög epikus énekmondókkal kapcsolatban azok működésének és társadalmi elhelyezkedésének első rendszeres összehasonlító vizsgálatait végezte el. Az epikus szöveghagyományban és retorikában a szóbeliségből az írásbeliségbe történő áttérés jeleit és alapját vizsgálta.

Ezenkívül kiadta Arany János kéziratban és töredékesen megmaradt Szophoklész-fordításait. Ezzel kapcsolatban kimutatta, hogy az addigi felfogással ellentétben azokat nem német nyelvből, hanem ógörögből fordította. Jelentős tankönyvírói munkássága is, több ókori témájú egyetemi és középiskolai tankönyv szerzője vagy társszerzője.

Egyik dédapja a nagyváradi ítélőtábla elnöke, másik dédapja pedig Tormay Ferenc mezőgazdász, az MTA tagja. Nagyapja Ritoók Zsigmond orvos, belgyógyász, a Rókus Kórház igazgatója volt. Távoli rokona (nagyapjának testvére) Ritoók Emma művészetfilozófus, író.

Özvegy, felesége Szalay Ágnes (1931-2022) irodalomtörténész, könyvtáros, az MTA Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának külső tagja, az MTA Régikönyvek Gyűjteményének vezetője, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettje, Janus Pannonius összes művei kritikai kiadásának szerkesztője volt.^[2] Házasságukból két leány- és egy fiúgyermek született.

• Ábel Jenő-emlékérem (1979)
• Szent-Györgyi Albert-díj (1992)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
• Pázmány Péter-díj (1997)
• Ferencváros díszpolgára (2000)^[3]
• Széchenyi-díj (2001)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008)
• Bolyai János alkotói díj (2009)
• Prima díj (2012)
• Magyar Örökség díj (2016)^[4]
• Magyar Corvin-lánc (2018)

• Régi görög hétköznapok (1962)
• A görög kultúra aranykora (Sarkady Jánossal és Szilágyi János Györggyel, 1968, 1984)
• Színház és stadion (1968)
• A görög énekmondók (1972)
• Sophoklés Philoktétése Arany János fordításában (1973)
• Történelem a középiskola I. osztálya számára. (Gyapay Gáborral) Nemzeti Tankönyvkiadó 1978. ISBN 963-18-7984-4
• Von der Mündlichkeit zur Textgeschichte (1981)
• Források az ókori görög zeneesztétika történetéhez Akadémiai, 1982 ISBN 9630512629
• A magyar ókortudomány bibliográfiája 1951–1975 (szerk.) Akadémiai, 1986 ISBN 963-05-3466-5
• Ponori Thewrewk Emil Akadémiai, 1993 ISBN 9630565382
• Griechische Musikästhetik Peter Lang Publishing, 2004 ISBN 363152210X
• Görög művelődéstörténet (Németh Györggyel és Sarkady Jánossal) Osiris, 2006 ISBN 9789633898727
• A Lónyay legendája; szerk. Bor István, Ritoók Zsigmond; Budapesti Református Öregdiákok Török Pál Egyesülete, Bp., 2006
• Retorika és narráció; szerk. Hajdu Péter, Ritoók Zsigmond; Gondolat–Pompeji, Bp.–Szeged, 2007 (deKON-KÖNYVek)
• Vágy, költészet, megismerés. Válogatott tanulmányok; Osiris, Bp., 2009
• Homérosszal is Jézushoz. Ritoók Zsigmond ókorkutatóval beszélget Simon Erika; Kairosz, Bp., 2011 (Miért hiszek?)
• Homéros Magyarországon. Adalékok; Kalligram, 2019 ISBN 978-963-468-104-5

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1079–1080. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 924. old., ISSN 1787-288X
• Ritoók adatlapja a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
• Életrajz az ELTE Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszékének honlapjáról
• ↑ Ferencváros díszpolgárai: Ferencváros díszpolgárai. Ferencvárosi Önkormányzat. [2019. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 11.)

• Az InfoRádió cikke a Bolyai János Alkotói Díj átadásáról
• Ritoók Zsigmond Bolyai-díjas
• A Magyar Nemzet cikke a Ritoók családról^{[halott link]}
• Antigoné című előadása^{[halott link]}
• Tanulmányok Ritoók Zsigmond hetvenedik születésnapja tiszteletére; szerk. Hermann István; Egyetemi Széchenyi Kör, Bp., 1999