Portál:Fenntartható fejlődés

Klímaváltozás · Földrajz · Történelem · Közgazdaságtan · Filozófia · Csillagászat · Lovas
Hopetoun-vízesésvízcseppekChicagooil productionAmazonas
Üdvözöljük a magyar Wikipédia fenntartható fejlődésről szóló portálján!szerkesztés 

A fenntartható fejlődés – angolul: sustainable development – olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”, ahogy az az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentésében szerepelt. Az egyik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.

Az ENSZ számos dokumentuma foglalkozott a kérdéssel, legutóbb például a 2005 World Summit Outcome Document a fenntartható fejlődés „egymással összefüggő és egymást erősítő pilléreit” a következőkben állapítja meg: gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés és környezetvédelem.

Többek számára a téma szoros kapcsolatban látszik állni a gazdasági növekedésnek azon igényével, hogy lehetővé tegye a gazdaság hosszú távú növekedését anélkül, hogy a természeti erőforrások túlhasználatának a hosszú távú fejlődés látná kárát. Mások számára magának a növekedésnek a koncepciója is problematikus, lévén a Föld erőforrásai végesek. Az ivóvízhiány miatt a mezőgazdaságoknak ki kell dolgozniuk a saját fenntartható öntözési programjukat.

Tovább a teljes szócikkhez…
Kiemelt idézetszerkesztés 
Sokan állítják, hogy a Hold volt az űrkutatási, űrutazási tevékenységek forrása. Ezt bizonyítják a kultúra múltjából az egykori képzeletbeli holdutazások is. És valóban a Hold lett az első kozmikus állomás, hiszen az Ég Királynője emberemlékezet óta a kozmikus közelünkben kering, kínálva magát: Itt vagyok, érj el!
És elértük.
Ponori Thewrewk Aurél: Az Ég Királynője - 2009


Kiemelt cikkszerkesztés 
Intelligens textíliák

Intelligens textíliáknak azokat az anyagokat nevezzük, amelyek a környezet változásaira reagálnak és annak megfelelően változtatják bizonyos tulajdonságaikat, vagy amelyek „emlékeznek” egy korábbi állapotukra és az attól eltérő állapotot létrehozó változások megszűntével visszatérnek oda.A ma „intelligensnek” mondott textilanyagok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket valamilyen speciális cél érdekében mesterségesen hoznak létre a szálszerkezet vagy a kelme kémiai vagy fizikai módosításával, pontosan körülhatárolva, hogy bizonyos változásokra hogyan reagáljanak.

Intelligens textíliák - PCM kapszulák szálak között

Ezek az anyagok ma a textil- és textilvegyipari kutatás-fejlesztés előterében állnak és általában kísérleti stádiumban vannak. Magától értetődik, hogy a fejlesztők mindenekelőtt a katonai, űrhajózási alkalmazásokra, egyes speciális foglalkozási ágakra (például a tűzoltókra), a professzionális versenysportokra koncentrálnak, amikor ezekkel a témákkal foglalkoznak. Egyre többet hallhatunk-olvashatunk azonban az újabb és újabb megoldásokról, és biztosra vehető, hogy előbb-utóbb szélesebb körben elterjednek majd, akár a „hétköznapi” öltözködésben is (intelligens ruházat).

A hőszabályozó kelmékben már gyártásukkor (a kelme kikészítése során) olyan, eredetileg szilárd halmazállapotú részecskéket helyeznek el, amelyek hőhatásra folyékonnyá válnak (Phase Change Materials, rövidítve: PCM, „fázisváltó anyagok”). A halmazállapot megváltozásakor hőelvonás ill. hőleadás történik. A szilárd anyag a megolvasztásához szükséges hőmennyiséget a környezetétől vonja el, ha pedig megszilárdul, a benne felhalmozódott hőt a környezetének adja le. Emiatt az ilyen anyagot tartalmazó kelmékből készült ruházat hőszabályozó szerepet tölthet be, hiszen ha meleg van, a hő egy része arra fordítódik, hogy megolvassza a halmazállapot-váltó anyagot, ha pedig lehűl a levegő, az ismét megszilárduló halmazállapot-váltó anyag hőt ad le, vagyis melegít. A halmazállapot-változás (folyékonnyá válás ill. megszilárdulás) időtartama alatt az anyag hőmérséklete állandó marad.

A textilanyagokban alkalmazott halmazállapot-váltó anyag rendszerint paraffin, amit műanyagból készült ún. mikrokapszulákban helyeznek el. Ezek 6–10 ezredmilliméter méretű gömböcskék, amelyeket kenéssel, telítéssel, vagy hab formájában visznek fel a kelmére és rögzítenek a textilszálakhoz, így azok maradandóan ott vannak, az ismételt mosást és a mechanikai igénybevételeket is elviselik. Van olyan eljárás is, amelynél ezeket a mikrokapszulákat belefonják a fonalba; erre legalkalmasabbnak a poliakrilnitril fonal bizonyult. Különböző ruházati cikkek – köztük zoknik, kesztyűk – készítésére már használnak ilyen fonalakat.

Tovább a teljes szócikkhez…
Kiemelt képszerkesztés 
Neonreklám

A neoncső egy olyan kisnyomású (ritkított) gázzal töltött világítótest, amelyben az üvegcső két végébe forrasztott elektródákra kapcsolt nagyfeszültség hatására a csőben lévő gáz világít, fluoreszkál. A neoncső a hidegkatódos gázkisülőcsövek közé tartozik.

A neoncső nevét az először töltésre használt neonról kapta, de a különböző színek eléréséhez más gázokat is alkalmaznak, például a hélium sárga színű, a szén-dioxid fehér színnel fluoreszkál. A neoncsöveket az 1920-1950-es évek közötti időszakban elterjedten használták épületek reklámfelirataihoz. Módosított formában a neoncső újjászületésével találkozhatunk a plazma TV-kben, a neoncső közismert „kistestvére” pedig a fényképezőgépekben használt villanócső.


A magyar köznyelv gyakran a világítási célú izzószálas fénycsövet – tévesen – „neoncső” néven emlegeti.

A 19. század végén Moore szén-dioxiddal és nitrogénnel töltött csöveket készített. Bár a készített csövek fénye gyenge volt, egy terem mennyezetét körbecsövezve világítani is lehetett velük. Bár működésük nehézkes és bonyolult volt, még az 1900-as években is használatban voltak világítótestekben. Az 1910-es párizsi autókiállításon az első neongázzal töltött, gázkisülésű fénycsövet Claude mutatta be. Hamarosan megjelent az első neonreklám egy párizsi fodrászszalon felett "Carravalio" felirattal.


Tovább a teljes szócikkhez…
Kiemelt szervezetszerkesztés 
Európai bizottság

Az Európai Bizottság (European Commission, Commission européenne) az Európai Unió (EU) döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett egyike az EU három fő kormányzati intézményének.

Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. Az Európai Bizottság tevékenysége nagyon sok párhuzamot mutat a nemzeti kormányok végrehajtó testületével, de csak korlátozottan rendelkezik végrehajtó és döntéshozó feladatokkal.

A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Uniónak, minden tagállam egy biztost küld a testületbe. A Bizottság munkáját 30 000 fős adminisztratív csapat segíti. Minden biztosnak van egy különálló szakterülete, amelyen ő a felelős az uniós politikáért.

Ehhez külön szaktárcát kap legfeljebb 6 fős kabinettel. A Bizottságot az Európai Bizottság elnöke vezeti, aki jelenleg (2004 novemberétől) a portugál José Manuel Durão Barroso (lásd még: második Barroso-bizottság).

Az Európai Unió Tanácsától eltérően a Bizottság tagjai függetlenek a tagállamoktól. Nem vehetik figyelembe az őket küldő ország kormányának utasításait, az EU összes állampolgárának az érdekeit kell képviselniük.

Tovább a teljes szócikkhez …

Irodalomszerkesztés 

Mit szeretnél karácsonyra?

Szeretetet!

A NAPKELETI BÖLCSEK

Ama csillag után.

A holdsugaras hideg éjszakán,Mint egy fehérfő, csendes álom,Úgy vonult el a komoly karaván.És elöl ment a három.

A sziklás föld mogorván és kopáronFeküdt el lábaik alatt.Méltóságos sora a száz tevénekA harmaton halkan haladt.És mintha fehér árnyak lengenének,Úgy vonult végig a fehér seregA völgyön, akol nem nőttek virágok,S a városon, ahol az emberek,Nem virrasztottak és nem énekeltekS akol nem látta őket senkisem.

És így suhant el csendesenÉletre éledt vágya Napkeletnek,Az ezredéves éjszakán.Ama csillag után.

Sík Sándor

Tovább a teljes szócikkhez…
Hírekszerkesztés 
Az adatforradalom a fenntartható fejlődés szolgálatában

Az ENSZ főtitkára az adatforgalomnak a fenntartható fejlődés szolgálatába állítására létrehozott független szakértői testületbe meghívta dr. Vukovich Gabriellát, a KSH elnökét Az ENSZ főtitkárának kezdeményezése: az adatforradalom a fenntartható fejlődés szolgálatában.

A fenntartható fejlődés szolgálatába kívánja állítani a napjainkban zajló adatforradalmat az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, Ban Ki-moon, aki 2014. augusztus 29-én független szakértőkből álló tanácsadó testület létrehozását jelentette be. A tudósokból és független szakértőkből álló testületbe meghívta dr. Vukovich Gabriellát, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét is.

Központi Statisztikai Hivatal

Tovább a teljes szócikkhez …
Tudta-e...szerkesztés 
  • ..., hogy 25 éve omlott le a Berlini fal?
  • ..., hogy egyedi élővilága miatt az Európai Unió a Kárpát-medencét külön „Pannon” életföldrajzi régióként határozta meg?
  • ..., hogy a "Pura Vida!" egy köszönés Costa Ricán és szó szerinti lefordítása "tiszta élet"?
  • ..., hogy neoncső esetén a színeket alapvetően a neoncsövet töltő gáz adja. Nagyfeszültség hatására minden gáz a reá jellemző színben világít.
  • ..., hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal azzal foglalkozik, hogy megbízható információkkal segítse a fogyasztókat, hogy az elfogyasztott élelmiszer ne károsíthassa egészségünket?


További érdekességek...
Kapcsolódó kategóriákszerkesztés 
Fő témákszerkesztés 
FöldrajzÉlővilágKémiaMeteorológia
KlimatológiaPolitikaEnergiaKutatók, aktivisták
Tennivalókszerkesztés 

Ments meg egy cikket!