Lázadás a Bountyn (film, 1935)

A film a Bounty hajón 1789-ben lezajlott zendülést meséli el, amit Fletcher Christian (Clark Gable) vezet a kegyetlen kapitány, William Bligh (Charles Laughton) ellen. Ahogy a regény, a film is egy kötekedő gazembernek ábrázolja Blight, akinek a kegyetlensége miatt a matrózok és a legtöbb tiszt fellázad. Mikor Bligh egy csónakra száll másokkal, akik csatlakoznak hozzá, Roger Byam kadét (Franchot Tone) megpróbálja megállítani a lázadást sikertelenül. Christian Tahitire vezeti a Bountyt, ahol éveket tölt el a megmaradt legénységgel. Közben Blighnak sikerül visszatérni Angliába, ahol hajóra száll Tahiti felé. Byam észreveszi a hajót, és úgy dönt visszatér Angliába. Ezalatt Christian a legénységgel és a bennszülöttekkel a fedélzeten talál egy másik szigetet. Mikor Byam a hajóhoz megy – nincs tudomása róla, hogy Bligh rajta a kapitány – fogságba esik, mert Bligh szerint neki is köze volt a lázadáshoz.

Angliában a bíróság bűnösnek találja Byamet, mielőtt ítéletet hirdetnének Byam beszámol Bligh kapitány kegyetlenkedéseiről. Eközben Christian talál a Pitcairn-szigeteken egy olyan szigetet, ahol nehéz partraszállni. A parta vontatja a Bountyt, majd felgyújtja, hogy az üldözőik ne találjanak rájuk. Angliában Byamet felmentik, aki visszatér a tengerre.

Bligh-t egy brutális és szadista kapitányként ábrázolják, aki olyan büntetéseket is alkalmaz, mint a hajógerinc után kötés vagy a korbácsolás. Valójában egyik sem igaz. A hajógerinc után kötést csak nagyon ritkán alkalmazták, és már Bligh kora előtt kiment a gyakorlatból. A Bounty gondosan vezetett hajónaplója pedig azt mutatja, hogy a korbácsolás mértéke az átlagnál alacsonyabb volt, ráadásul Bligh emberséges és becsületes ember volt, ezért nyomós ok nélkül nem használta a fenyítés eszközét. A lázadás előtt a hajón csak két haláleset történt: egy tengerész elhalálozott skorbutban és egy hajóorvos feltehetően italozás és hanyagság következtében, semmiképp sem Bligh által. Amikor a zendülés kitört, a filmben a lázadók csak azután tudták átvenni a hajó feletti irányítást miután megöltek több Bligh-hoz hűséges matrózt. A valóságban senki nem halt meg az incidens alatt, habár egy tengerész majdnem lelőtte Bligh-t, de Christian megakadályozta ebben.

Az igazi Fletcher Christian egy önző, sértődős, jellemtelen egyén volt, aki a Tahitin eltöltött idő során teljesen elzüllött ottani nők befolyása alatt.

Clark Gable a történelmi hitelesség miatt borotválta le a híres bajuszát, mert a 18. században a Brit Királyi Haditengerészet matrózainak teljesen borotváltnak kellett lenniük. A film abban is hiteles, hogy Bligh és Christian már a Bountyn való utazás előtt találkozott egymással.

Az utolsó jelenetben Christian egy lelkesítő beszédet ad elő társainak, hogy a szigeten a szabad emberek tökéletes társadalmát hozhatják létre távol Blightól és a haditengerészettől. A valóság nagyon más volt. A haditengerészet szabályaival felhagyó lázadók saját kormányzása életképtelennek bizonyult, a sziget a részegesség, nemi erőszak és gyilkosságok színhelyévé fajult. Eltekintve John Adams és Ned Young esetétől a lázadók többsége – beleértve Christiant is – erőszakos halált halt. Utóbbi két túlélő formált emberi közösséget a Pitcairnen letelepült emberekből és azok utódaiból.

Roger Byam kadét karaktere a valós személy Peter Heywood kadéton alapult, aki sem a regényben, sem a mozifilmben nincs megemlítve. Ahogy a kitalált Byamet felmentették a vádak alól a film végén, úgy a valóságban Peter Heywood is felmentést nyert a lázadásban betöltött szerepéért.

A filmben statisztaként feltűnt James Cagney és David Niven is.

1962-ben mutatták Lewis Milestone azonos címen címmel készült több, mint három órás feldolgozását. Marlon Brando játszotta Fletcher Christiant, Trevor Howard pedig William Blight. A film hatalmas csalódás volt kritikai és anyagi szempontból egyaránt, bár később több kritikus is átértékelte a produkciót. 1984-ben Mel Gibson alakította Christiant, partnere Anthony Hopkins volt Bligh kapitányként A Bounty című adaptációban. Az utolsó változat festi a legpozitívabb képet Blighról, és történelmi szempontból is a leghitelesebb.

• Oscar-díj (1936)
  • díj: legjobb film – Metro-Goldwyn-Mayer
  • jelölés: rendező – Frank Lloyd
  • jelölés: legjobb férfi főszereplő – Clark Gable
  • jelölés: legjobb férfi főszereplő – Charles Laughton
  • jelölés: legjobb férfi főszereplő – Franchot Tone
  • jelölés: legjobb vágó – Margaret Booth
  • jelölés: legjobb forgatókönyv – Jules Furthman, Talbot Jennings, Carey Wilson
  • jelölés: legjobb betétdal – Nat W. Finston

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Mutiny_on_the_Bounty (1935 film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Lázadás a Bountyn a PORT.hu-n (magyarul)
• Lázadás a Bountyn az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Lázadás a Bountyn a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Lázadás a Bountyn a Box Office Mojón (angolul)