Gép
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A gép olyan eszköz vagy szerkezet, amely az anyag mozgatására vagy megmunkálására (szerszámgép), esetleg energiatermelésre alkalmas (erőgép). Működése mechanikai elvre vezethető vissza. Mechanikai mozgás nélkül nem beszélhetünk gépről. Köznapi értelemben a szerszámmal szemben jellemzi az, hogy felépítése bonyolult, több mozgó alkatrészből áll, amelyek egyfajta mechanikai elven történő együttes munkájához külső energiaforrás szükségeltetik. A kategória definíciója azonban ennél jóval képlékenyebb: a tudomány gépeknek nevez olyan egyszerű szerkezeteket, mint a csiga vagy az emelő. A magyar nyelv szókincsében több, mechanikai munkavégzéssel nem jellemezhető, de emberi tevékenységet kiváltó technikai eszköz elnevezésében helyet kapott a gép utótag (pl. írógép, számológép, számítógép).
Az ember már története hajnalán igyekezett munkáját és életét szerszámok és gépek használatával egyszerűbbé tenni. Míg az erőátvitel elvén működő szerszámok és egyszerű gépek a munkavégzéshez szükséges emberi energiaráfordítást csökkentették, a gépek és a mégoly egyszerű gépelemek (mint például a kerék) a munka teljesítményét és hatásfokát soha nem látott mértékben sokszorozták meg. A gépek nagyarányú elterjedése a 18–19. században lezajlott ipari forradalomnak köszönhető, ekkor született meg a gépesített gyáripar Európában. Napjainkra a gépek szinte valamennyi emberi munkatevékenységben részt vállalnak, alkalmazási területüknek megfelelően megkülönböztethetőek háztartási gépek (konyhai, takarítási, kerti és barkácsgépek), mezőgazdasági és ipari gépek, járművek. Az ipari termelésben egyre nagyobb teret hódítanak a programozott, automatizált ipari robotok. A gépek üzemszerű előállítására szakosodott iparág a gépipar.
A gépek és egyéb eszközök típusai szerkesztés
| Egyszerű gépek | lejtő, kerék, emelő, csiga, ék, csavar | |
| Mechanikai alkotórészek | fogaskerék, kötél, rugó, kerék, tengely, csapágy, gépszíj, tömítés, görgőscsapágy, lánc, fogasrúd és fogaskerék, kapocs, kulcs | |
| Órák | atomóra, kronométer, ingaóra, kvarcóra | |
| Gázkompresszorok és szivattyúk | archimédeszi csavar, hidraulikus dugattyú, szivattyú, tuyau, légszivattyú | |
| Hőerőgépek | külső égésű motorok | gőzgép, Stirling-motor |
| belső égésű motorok | dugattyús kompresszor, Wankel-motor, sugárhajtómű, rakéta, gázturbina | |
| Mechanikai kapcsolatok | pantográf, Peaucellier–Lipkin | |
| Turbinák | gázturbina, sugárhajtómű, gőzturbina, vízturbina, szélerőmű, szélmalom (szélturbina) | |
| Szárnyprofil | vitorla, szárny, oldalkormány, fékszárny, légcsavar | |
| Elektronikus gépek | Számítógépek | számológép, számítógép, analóg számítógép |
| Elektronika | tranzisztor, dióda, kondenzátor, ellenállás, induktor | |
| Egyéb | robot, árusító automata, szélcsatorna |
Irodalom szerkesztés
- Erő- és Munkagépek I. Miskolc Egyetemváros 2005, Dr. Szabó Szilárd, Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke [1]
- Oberg, Erik. Machinery's Handbook, 26th, New York: Industrial Press Inc. (2000). ISBN 978-0-8311-2635-3
- Reuleaux, Franz. The Kinematics of Machinery, Trans. and annotated by A. B. W. Kennedy, New York: reprinted by Dover (1963) (1876)
- Uicker, J. J.. Theory of Machines and Mechanisms. New York: Oxford University Press (2003)
- Oberg, Erik.szerk.: Christopher J. McCauley: Machinery's Handbook, 30th, New York: Industrial Press Inc. (2000). ISBN 9780831130992