Föderalista Párt (Amerikai Egyesült Államok)
A Föderalista Párt volt az első politikai párt az Amerikai Egyesült Államokban. Alexander Hamilton alatt uralta a nemzeti kormányt 1791 és 1801 között. A párt elkezdett visszaesni, még egyszer, az 1812-es háború ellenzésével felemelkedett. A párt ezután szétesett, az utolsó elnöki jelöltüket 1816-ban állították. Konzervatívaknak és üzletembereknek kedvezett, a bankok pártfogói voltak a kormány, a hadsereg ellenében, ezek mellett ellenezték a francia forradalmat is és Nagy-Britanniát preferálták. A párt centralista, föderalista és protekcionista volt.[4][5]
| Föderalista Párt Federalist Party | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök |
|
| Elnökségi tagok | Alexander Hamilton John Jay John Adams Rufus King John Mrashall |
| Alapítva | 1791 |
| Feloszlatva | 1824 |
| Utódpárt | Nemzeti Republikánus Párt |
| Pártújság | Gazette of the United States |
| Ideológia | klasszikus konzervativizmus Hamiltonizmus |
| Politikai elhelyezkedés | Jobboldal[1][2][3] |
| Hivatalos színei | fekete és fehér |
| Amerikai Egyesült Államok politikai élete | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Föderalista Párt Federalist Party témájú médiaállományokat. | |
1801-ig irányította a párt a kormányt, mikor a Thomas Jefferson vezette ellenzéki Demokrata-Republikánus Párt többséget szerzett. 1790 és 1794 között bankárok és üzletemberek koalíciójaként. Az egyetlen Föderalista elnök John Adams volt. George Washington szimpatizált a párttal, de hivatalosan egy párt tagja se volt elnöksége során.[6]
Föderalista irányelvek voltak egy Nemzeti Bank létrehozása, tarifák és Nagy-Britanniával jó kapcsolat kialakítása. A párt a legtöbb törvényhozási csatát megnyerte az 1790-es években.[7]
John Adams-kormány (1797-1801)
szerkesztésHamilton bizalmatlan volt John Adamsszel szemben, de nem tudta megállítani indulását a választáson. Az 1796-os elnökválasztáson Adams három elektori szavazattal nyert Thomas Jeffersonnal szemben, aki a kialakított rendszer alapján ennek köszönhetően alelnök lett.[8]
A külügy volt ebben az időben a legfontosabb probléma az időszakban. Adams egyedül hozott döntéseket, nem konzultál se Hamiltonnal, se a párt többi vezetőjével. Többek közt ennek köszönhetően a kabinetje inkább Hamiltonnak felelt, mint neki.[9]
Az adminisztráció egyik legfontosabb munkája az Idegen és Lázadás törvények voltak. A franciákkal egyre rosszabb kapcsolata volt az országnak. 1798-ban elfogadták az Idegen és Lázadás törvényeket, amelyek közül a korábbi lehetőséget adott az elnöknek, hogy az általa túl veszélyesnek talált személyeket deportálja. A Lázadás törvény bűncselekménnyé tette a kormány hamis, botrányos és rosszindulatú kritizálását.[10]
Több republikánus újságszerkesztőt is elítéltek, megbüntettek vagy bebörtönöztek ezen törvények alapján, újságaikat pedig bezárták.[11] Erre válaszként Jefferson és James Madison titokban a Kentucky és Virgina határozatot, amely a két államban alkotmányellenesnek nevezte a törvényeket, ennek köszönhetően érvénytelenítve azokat.
A Föderalisták létrehoztak egy flottát, új fregattokkal és adóemeléssel fizettek érte. Pennsylvaniában ezt követően kitört a Fries-lázadás, mert nem voltak hajlandóak fizetni az új adókat. John Fires-t halálra ítélték hazaárulásért, de Adams megbocsátást nyújtott neki. AZ 1978-as választások idején a párt jól teljesített, de a következő évben belső problémákkal küzdöttek. 1799 elején Adams ki akart szabadulni Hamilton befolyása alól és egy új békeküldetést küldött Franciaországba. A küldetés sikeres volt, amellyel a "Kvázi-háború" véget ért és a hadsereg nagy részét feloszlatták.
Hamilton és Adams nagyon nem kedvelte egymást és a föderalisták a kettőjük között voltak szétválva. Hamiltonnak nem tetszett a politikai hatalmának elvesztése, ezért Charles Pinckney-t támogatta a következő választáson. Ez egy hasadást okozott a párton belül, ami Thomas Jefferson és a Demokrata-Republikánusok győzelméhez vezetett.[12]
Választások
szerkesztésElnökválasztás
szerkesztés| Választás | Jelöltek | Szavazatok | Elektori szavazás | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Elnök | Alelnök | Százalék | Elektori szavazatok | Helyezés | |
| 1796 | John Adams | Thomas Pinckney | 53.4 | 71 / 138 | 1 |
| 1800 | Charles C. Pinckney | 38.6 | 65 / 138 | 2 | |
| 1804 | Charles C. Pinckney | Rufus King | 27.2 | 14 / 176 | 2 |
| 1808 | 32.4 | 47 / 176 | 2 | ||
| 1812 | DeWitt Clinton | Jared Ingersoll | 47.6 | 89 / 217 | 2 |
| 1816 | Rufus King | John E. Howard | 30.9 | 34 / 217 | 2 |
| 1820 | Nincs jelölt | 16.2 | 0 / 232 | 2 | |
Kongresszus
szerkesztés| Kongresszus | Év | Szenátus[13] | Képviselőház[14] | Elnök | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összes | Anti- Adminisztráció | Pro- Adminisztració | További | Üres székek | Összes | Anti- Adminisztráció | Pro- Adminisztráció | További | Üres székek | ||||||
| 1. | 1789–1791 | 26 | 8 | 18 | — | — | 65 | 28 | 37 | — | — | George Washington | |||
| 2. | 1791–1793 | 30 | 13 | 16 | — | 1 | 69 | 30 | 39 | — | — | ||||
| 3. | 1793–1795 | 30 | 14 | 16 | — | — | 105 | 54 | 51 | — | — | ||||
| Kongresszus | Év | Összes | Demokrata- | Föderalista | További | Üres székek | Összes | Demokrata- Republikánus | Föderalista | További | Üres székek | Elnök | |||
| 4. | 1795–1797 | 32 | 11 | 21 | — | — | 106 | 59 | 47 | — | — | George Washington | |||
| 5. | 1797–1799 | 32 | 10 | 22 | — | — | 106 | 49 | 57 | — | — | John Adams | |||
| 6. | 1799–1801 | 32 | 10 | 22 | — | — | 106 | 46 | 60 | — | — | ||||
| 7. | 1801–1803 | 34 | 17 | 15 | — | 2 | 107 | 68 | 38 | — | 1 | Thomas Jefferson | |||
| 8. | 1803–1805 | 34 | 25 | 9 | — | — | 142 | 103 | 39 | — | — | ||||
| 9. | 1805–1807 | 34 | 27 | 7 | — | — | 142 | 114 | 28 | — | — | ||||
| 10. | 1807–1809 | 34 | 28 | 6 | — | — | 142 | 116 | 26 | — | — | ||||
| 11. | 1809–1811 | 34 | 27 | 7 | — | — | 142 | 92 | 50 | — | — | James Madison | |||
| 12. | 1811–1813 | 36 | 30 | 6 | — | — | 143 | 107 | 36 | — | — | ||||
| 13. | 1813–1815 | 36 | 28 | 8 | — | — | 182 | 114 | 68 | — | — | ||||
| 14. | 1815–1817 | 38 | 26 | 12 | — | — | 183 | 119 | 64 | — | — | ||||
| 15. | 1817–1819 | 42 | 30 | 12 | — | — | 185 | 146 | 39 | — | — | James Monroe | |||
| 16. | 1819–1821 | 46 | 37 | 9 | — | — | 186 | 160 | 26 | — | — | ||||
| 17. | 1821–1823 | 48 | 44 | 4 | — | — | 187 | 155 | 32 | — | — | ||||
| 18. | 1823–1825 | 48 | 43 | 5 | — | — | 213 | 189 | 24 | — | — | ||||
Források
szerkesztés- ↑ Hushaw, C. William. Liberalism Vs. Conservatism; Liberty Vs. Authority. Dubuque, IA: W. C. Brown Book Company, 32. o. (1964. június 4.)
- ↑ Class Counts: Education, Inequality, and the Shrinking Middle Class. Rowman & Littlefield Publishers (2007. március 9.). ISBN 9780742573727
- ↑ Larson, Edward J.. A Magnificent Catastrophe: The Tumultuous Election of 1800, America's First Presidential Campaign, 21. o. (2007). ISBN 9780743293174 „The divisions between Adams and Jefferson were exasperated by the more extreme views expressed by some of their partisans, particularly the High Federalists led by Hamilton on what was becoming known as the political right, and the democratic wing of the Republican Party on the left, associated with New York Governor George Clinton and Pennsylvania legislator Albert Gallatin, among others.”
- ↑ Lind, Michael. Hamilton's Republic [1987]. ISBN 0-684-83160-0
- ↑ Clark, Cynthia. Encyclopedia of Tariffs and Trade in U.S. History: The Encyclopedia, volume I [2003]. ISBN 9780313319433
- ↑ Chambers, William Nisbet. Political Parties in a New Nation [1963]
- ↑ Wood, Gordon S.. Empire of Liberty: A History of the Early Republic, 1789–1815 [2009]
- ↑ Weisberger, Bernard A.. America afire: Jefferson, Adams, and the first contested election [2001]
- ↑ Kohn, Richard H.. Eagle and sword: The Federalists and the creation of the military establishment in America, 1783–1802 [1975]
- ↑ Smith, James Morton. President John Adams, Thomas Cooper, and Sedition: A Case Study in Suppression [1955]
- ↑ Franklin, Marc A., Anderson, David A. és Lydski, Lyrissa Barnett. Mass Media Law [2005]
- ↑ Manning, Dauer. The Adams Federalists [1953]
- ↑ U.S. Senate: Party Division. www.senate.gov. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
- ↑ Party Divisions of the House of Representatives, 1789 to Present | US House of Representatives: History, Art & Archives (angol nyelven). history.house.gov. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
