Skarlát
A skarlát, régies nevén vörheny egy baktérium – nevezetesen a Streptococcus pyogenes – által okozott akut fertőző betegség. Cseppfertőzéssel terjed. Körülbelül egy hét lappangás után láz, torokfájdalom, nyaki nyirokcsomó-duzzanat, majd pontozott, apró elemű bőrkiütés lép fel – ekkor típusos a kép. Adott esetben igen jellegzetes, lobos garatképletek észlelhetők.
A kiütés leginkább a hajlatokban – a melegnek kitett helyeken – látható, és az egyébként összefolyó pírral borított orcák mellett szintén jellemző módon megkímélt – sápadt – a száj körüli terület. A nyelven először vaskos fehéres lepedék, majd annak leválása után a kissé fellazult, erősen papillázott nyelv („málnanyelv”) látható.
A torokból rendesen kitenyészthető a kórokozó, amelynek egyik toxinja következménye a kiütés. A skarlát obligát módon (ha a beteg arra nem érzékeny) penicillinnel kezelendő – ez jelenthet szájon át való kezelést is.
Esetleges szövődmények a szívet, ízületeket érinthetik.
Mivel a tünetek gyorsan elmúlnak, immunitás nem feltétlenül alakul ki, ennek megfelelően ismételt megbetegedések előfordulhatnak. A betegséget az ÁNTSZ-nek be kell jelenteni.
Története szerkesztés
Az antibiotikumok használata előtt a skarlát veszedelmes fertőző betegség volt. A 9. században hurcolták be Európába. Először a palermói Ingrassia írta le 1556-ban Rossania néven, majd Jean Coyttard 1578-ban. Thomas Sydenham határolta el az ártalmatlan formát.[1]
A betegség a költészetben is megjelent: Friedrich Rückert 1830 körül verseket írt két gyermeke haláláról.
A skarlát visszatérőben, különösen Kelet-Európában, de 2009-ben Nagy-Britanniából is jelentettek járványt. A megbetegedések száma meghaladta az elmúlt 20 évben tapasztaltat. A súlyosabb változat sok halálesettel járt.[2]
Kórokozója szerkesztés
A skarlát kórokozói a Lancefield-csoport A-hoz tartozó streptococcusok (főként a Streptococcus pyogenes).[3] A toxin termeléséért bakteriofágok a felelősek;[4] enélkül mandulagyulladás az eredmény.[forrás?] A bakteriofágnak sok szerotípusa van, ezért a skarlát többször is elkapható. Cseppfertőzéssel és érintkezéssel terjed szájon és garaton át. A baktériumok nyílt sebeken át is behatolhatnak a szervezetbe. Sokan anélkül hordozzák őket, hogy megbetegednének; ők az elsődleges fertőzésforrások. Az antibiotikummal kezelt beteg nem fertőz, de kezelés nélkül a betegség harmadik hetéig üríti a kórokozókat. A legtöbb megbetegedés hideg időben történik, és legtöbbször 3-10 éves gyerekek betegednek meg.
Tünetei szerkesztés
Lappangási ideje két-nyolc, többnyire három nap. Tipikusan lázzal, hidegrázással, hányással és garatgyulladással kezdődik, de fej- és hasfájás is kísérheti. A láz akár 40 fokra is felszökhet. A garat mélyvörös, a mandulák duzzadtak, majd fehér lepedékesek. A nyelés fájdalmassá válik, és az állkapocs alatti nyirokcsomók megdagadnak. A nyelv fehér lepedékes, majd a lepedék feloszlása után fénylő vörös kiálló ízlelőbimbókkal (málnanyelv).
Egy-négy nap múlva megjelenik a jellegzetes élénkvörös kiütés. A foltok gombostűfej nagyságúak, és sűrűek. A leginkább érintett helyek a hónalj és az ágyék, de az egész testre is kiterjedhet, kivéve a száj-áll háromszöget. A bőr érdes tapintású. A betegség kezdetét követő két hét múlva testszerte hámlani kezd a bőr. Néha ez alapján állapítják meg a skarlátot, mivel a kiütés még nem elég bizonyíték, hiszen vannak más betegségek is, amik szintén kiütéssel járnak, és sok ilyen betegség vírusos. Emellett a kiütések esetleg allergiával is magyarázhatók.
A betegség lehet súlyos magas lázzal, erős fájdalmakkal és kifejezett kiütésekkel, de lehet enyhe is nyakfájással és kevés jellemző tünettel, sőt láz, kiütések és a nyelv elszíneződése nélkül is jelentkezhet, emiatt nem is ismerik fel mindig a skarlátot. A mandula- vagy mandulák hiányában garatgyulladás viszont elmaradhatatlan. A 21. század elején az erős tünetekkel járó skarlát ritka.
Szövődményei szerkesztés
Leginkább a streptococcus-utóbetegségektől kell tartani: a gennyes középfülgyulladástól, a poststreptococcus vesegyulladástól és a reumás lázzal járó reumás ízületi megbetegedéstől, a szívizomgyulladástól, ami a beteg egész további életére kihat. Ezeket a betegségeket az immunrendszer válaszreakciója okozza a betegség kitörésétől számított négy-hat hétig még jelenlevő kórokozók ellen. Ezek a szövődmények ma már ritkák.
Továbbá egyes jelek arra mutatnak, hogy a streptococcus-fertőzés neuropszichiátriai megbetegedéseket eredményezhet (PANDAS), például Tourette-szindrómát, vagy kényszerbetegséget.[5]
Ha a kórokozók a vérerekbe kerülnek, akkor toxikus sokk is kialakulhat.[forrás?]
A beteg környezetében tartózkodóknak fokozottan kell figyelniük minden nyílt sebet, és minden gomba által fertőzött bőrfelületet, mivel a bőralját és az izmokat is fertőzés fenyegeti.
Kezelése szerkesztés
A skarlát jól reagál a penicillinre. A beteget penicillinérzékenysége esetén makrolidokkal kezelik. Kezelés nélkül gyakrabban lépnek fel szövődmények, ezért az antibiotikum-terápiát legalább tíz napig folytatni kell. Emellett tüneti kezelést is végeznek, úgymint láz- és fájdalomcsillapítást, és a nyelés könnyítését gargarizálással. Fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása. A kezelés idejére a beteget el kell különíteni. A skarlát ellen nincs védőoltás.[6] Habár a népességnek csak 30-40%-a kapja el a skarlátot, sokan más streptococcusos többszöri fertőzés által nyernek immunitást. A kilátások jók, a legtöbb skarlátos beteg maradéktalanul és szövődmények nélkül meggyógyul.
A megfelelően és szakszerűen kezelt beteg a második naptól kezdve már hivatalosan nem tekinthető fertőzőnek. Viszont, ha nem kezelik, akkor csak a harmadik hetet követően válik fertőzésmentesé.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Max Micoud: Die ansteckenden Krankheiten. Klinische Beobachtung. In: Illustrierte Geschichte der Medizin 4. kötet, 2196
- ↑ Health Protection Report News 3 April 2009. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 3.)
- ↑ Scarlet Fever: Information For Clinicians | CDC (amerikai angol nyelven). www.cdc.gov , 2022. december 19. (Hozzáférés: 2022. december 22.)
- ↑ McShan, W. Michael (1997. február 1.). „Bacteriophage T12 of Streptococcus pyogenes integrates into the gene encoding a serine tRNA”. Molecular Microbiology 23 (4), 719–728. o. DOI:10.1046/j.1365-2958.1997.2591616.x. PMID 9157243.
- ↑ Strep Linked to Neurological Conditions?
- ↑ RKI[halott link] (Robert-Koch-Institut)
További információk szerkesztés
- Házipatika Archiválva 2011. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sulinet
- WEBBeteg
- Skarlát (vörheny) tünetei, kezelése Archiválva 2017. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
