Bolygó
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen[* 1], valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget. A csillagászok már találtak bolygókat más csillagok körül is. Ezek az exobolygók.
Van továbbá olyan elmélet is, amely szerint a csillagközi térben is lehetnek bolygószerű égitestek, amelyek valamely csillagrendszerből lökődtek ki, vagy csillagközi por összesűrűsödésével jöttek létre.[1]
A bolygókkal foglalkozó tudományág a planetológia.
Keletkezése szerkesztés
Nem tudni pontosan, hogyan keletkeznek a bolygók. A jelenlegi elképzelés az, hogy egy csillagköd szétesésekor születnek. A csillagköd anyagának egy része, az összesűrűsödés miatt annak közepén protocsillaggá válik, a többi része pedig hatalmas por és gázfelhőként kering körülötte. Ez utóbbit hívjuk protoplanetáris korongnak. A porhalmaz egy része egyes helyeken a térben összesűrűsödik, és a tömegvonzás hatására gömbbé formálódik. Miután egy születő bolygó átlép egy bizonyos méretet (kb. a Hold átmérőjét), olyan nagy lesz a vonzáskörzete, hogy egyre több porrészecskét vonz magához, és egyre gyorsabban gyarapítja saját anyagát.
A kisebb anyagcsomók (ha sok van belőlük), a központi gravitációs pont körül keringve egymásnak ütköznek és összetapadhatnak, ezáltal nagyobb anyagcsomók jönnek létre, amik végső soron bolygókká alakulhatnak.
A Naprendszer bolygói szerkesztés
Naprendszerünkben a jelenleg elfogadott definíciók alapján nyolc bolygót ismerünk. 2006. augusztus 24-éig a Pluto is bolygónak számított. Ekkor adták meg a bolygó új definícióját és hozták létre a törpebolygó kategóriát, melybe további négy égitestet sorolunk. A bolygók körül lehetnek kisebb kísérőobjektumok, ezeket holdaknak nevezzük.
A Naprendszer bolygóinak három csoportja:
- Óriásbolygók (Jupiter-típusú bolygók, gázbolygók, gázóriások): Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz;
- Kőzetbolygók (Föld-típusú bolygók): Merkúr, Vénusz, Föld, Mars;
- Törpebolygók: Ceres, Pluto, Eris,[2] Makemake és a Haumea.
Az alábbi táblázat összehasonlítja a három csoport legfontosabb jellemzőit:
| Jellemző | Óriásbolygók | Kőzetbolygók | Törpebolygók |
|---|---|---|---|
| összetétel | főleg gáz | főleg szilárd anyag | |
| térfogat | a Földénél nagyságrendekkel nagyobb | a Földéhez hasonló | kisebbek a Merkúrénál, és a nagyobb holdaknál |
| holdak száma | több mint egy tucat (és egyre újabbakat fedeznek fel) | kettő vagy kevesebb | akár öt is (a Plutónál) |
Felfedezése a történelem során szerkesztés
Feltehetően először az ókori csillagászok fedezték fel az egyébként csillagnak látszó, apró fényeket, amelyek észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest. Az ókori görögök hívták ezeket vándorló csillagoknak, és tulajdonképpen minden olyan égitestet, ami nem csillag, bolygónak tekintettek. A kor fejlettebb civilizációi egységesen hittek benne, hogy a Föld a Világegyetem középpontjában áll és az égitestek, a „bolygók” és csillagok körülötte keringenek.
Az ősi civilizációk csak az öt szabad szemmel látható bolygót ismerték, melyeket isteneikről neveztek el. A bolygók létezésének elmélete folyamatosan fejlődött a történelem során. Az ókori vándorló csillagok elképzelésből lett idővel a modern kor Föld-szerű égitestje. A téma kibővült a Naprendszeren kívüli bolygókkal is. A bolygó mint égitest meghatározása rengeteg tudományos kérdést vetett fel. A 19. század végén összesen 18 bolygót tartottak számon a Naprendszerben.[3]
A történelem előtti időkben a következő égitesteket tekintették bolygóknak, ebben a sorrendben:
| Hold | Merkúr | Vénusz | Nap | Mars | Jupiter | Szaturnusz |
A reneszánsz korban jött a felismerés, hogy maga a Föld is egy bolygó, a heliocentrikus világkép elterjedésével.
| Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Jupiter | Szaturnusz |
A 19. század közepéig rengeteg, a Nap körül keringő égitestet fedeztek fel, melyeket bolygóként kezeltek.
| Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Vesta | Juno | Ceres | Pallas | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz |
Ez így volt egészen 1853-ig, amikor a csillagászok széles körben elfogadták a kisbolygó égitesttípust. 1853-tól 1930-ig:
| Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz |
A Plútó, mint bolygó felfedezése után, 1930-tól 2006-ig:
| Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz | Plútó |
Napjainkban, a Pluto „lefokozása” után:
| Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz |
Mai Naprendszer a törpebolygókkal együtt:
| Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Ceres | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz | Pluto | Haumea | Makemake | Eris |
A bolygók nevének eredete szerkesztés
A Naprendszer bolygóinak nevei a Föld kivételével megegyeznek a római istenek nevével:
- Merkúr: a kereskedelem, az utazás és a tolvajlás istene
- Vénusz: a szépség és a szerelem istennője
- Mars: a háború istene
- Jupiter: a Pantheon főistene és az univerzum teremtője
- Szaturnusz: a mezőgazdaság istene
- Uránusz: az ég istene
- Neptunusz: a tengerek istene.
A törpebolygók neveinek eredete:
- Ceres: a növények római istene
- Pluto: az alvilág római istene
- Haumea: a termékenység hawaii istennője
- Makemake: a polinéz teremtő isten
- Eris: a viszály és veszekedés görög gonosz istennője.
Egyes kultúrákban a hét napjainak elnevezése az istenek nevéből származik, amik társultak minden egyes égitesttel.
A spanyol nyelvben például a hétfő (lunes) a Hold (Luna) napja, a kedd (martes) a Mars (Marte) napja, a szerda (miércoles) a Merkúr (Mercurio) napja, a csütörtök (jueves) a Jupiter (Júpiter) napja, a péntek (viernes) pedig a Vénusz (Venus) napja. De pl. az angol Sunday és Monday elnevezésben is visszaköszön a Sun (Nap) és a Moon (Hold) szó, akárcsak a német Sonntag (die Sonne - Nap) és Montag (der Mond - Hold) elnevezésekben. A közhiedelemmel ellentétben a Friday és Freitag nem a free ill. frei szavakra vezethető vissza, hanem Freya germán isten nevére, akit szintén egy égitesttel társítottak.
A különböző bolygók melléknevei mitológiai személyektől származnak, kivétel az Uránusz mellékbolygóinak nevei, melyek klasszikus színházi darabok szereplőiről emlékeznek meg. A Naprendszer további kisebb elemei különböző források által kapták neveiket: mitológiai alakokról (Pluto, Sedna, Eris, Varuna és Ceres), felfedezőikről (mint például a Halley-üstökös) vagy a felfedezésükkel kapcsolatos alfanumerikus kódokból.
A bolygók fontosabb jellemzői szerkesztés
Az alábbi táblázatban a Nap és a bolygók néhány adata szerepel a Föld megfelelő adatával összehasonlítva.
| Típus | Név | Egyenlítői átmérő 1 | Tömeg 1 | Pályasugár (átlagos, CsE) 1 | Keringési idő (év) 1 | Tengelyforgási idő (nap) 1 | Inklináció 2 | Atmoszféra |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Központi csillag | Nap | 109 | 332 950 | - | - | 25-35 | - | - |
| Kőzetbolygók | Merkúr | 0,382 | 0,06 | 0,38 | 0,241 | 58,6 | 3,38° | nyomokban |
| Vénusz | 0,949 | 0,82 | 0,72 | 0,615 | -2433 | 3,86° | CO2, N | |
| Föld | 1,00 | 1,00 | 1,00 | 1,00 | 1,00 | 7,25° | N2, O2 | |
| Mars | 0,53 | 0,11 | 1,52 | 1,88 | 1,03 | 5,65° | CO2, N2 | |
| Óriásbolygók | Jupiter | 11,2 | 318 | 5,20 | 11,86 | 0,414 | 6,09° | H2, He |
| Szaturnusz | 9,41 | 95 | 9,54 | 29,46 | 0,426 | 5,51° | H2, He | |
| Uránusz | 3,98 | 14,6 | 19,22 | 84,01 | 0,718 | 6,48° | H2, He | |
| Neptunusz | 3,81 | 17,2 | 30,06 | 164,79 | 0,671 | 6,43° | H2, He |
- 1 A Föld paramétereihez viszonyított értékek
- 2 A Nap egyenlítőjéhez viszonyítva
- 3 A Vénusz ellentétes tengelyforgású a többi bolygóhoz képest, ezt jelöli a mínusz előjel
Bolygók a Naprendszeren kívül szerkesztés
Megjegyzések szerkesztés
- ↑ A Naprendszer legnagyobb bolygói (gázóriások) tartalmaznak ugyan hidrogént a fúzióhoz, de nem elegendően nagy hőmérsékleten. Elektromágneses sugárzásuk hullámhossza magasabb, mint a fényé; sugárzásuk tehát a hősugárzás tartományába esik. Másrészt, energiatöbbletük nem a fúzióból származik, hanem a bolygó térfogatának csökkenéséből (kollapszus)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Rogue planet find makes astronomers ponder theory. Cnn.com. 2000. okt. 6.
- ↑ 2006-ig az Eris neve nem hivatalosan Xena volt.
- ↑ The Planet Hygea. (Hozzáférés: 2010. augusztus 18.)
Források szerkesztés
- Lefokozták a Plútót. Geographic.hu. 2006. aug. 24.
További információk szerkesztés
- szerk.: Marik Miklós: Csillagászat. Akadémiai Kiadó (1989). ISBN 963 05 4657 4
- Peter Francis: A bolygók: Nyolc új világ földrajza, geológiája, meteorológiája, ford.: Guman István, Gondolat Kiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-281-872-5
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
 | Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |