Állatöv

A zodiákus szó a latin zōdiacusból ered, ami a görög ζῳδιακός [κύκλος]ból származik - ennek jelentése „állatok köre” – a ζωδιον szóból származik, ami a ζώον – „állat” szó kicsinyítő képzős változata. Ez onnan ered, hogy a tizenkét csillagképből nyolc állatnevet visel. Egy másik feltételezés szerint a görög szó rokon a szanszkrit sodi, azaz „ösvény” szóval.^[1]

Világhírű műemlék Egyiptomban a közel kétezer éves denderai templom, ahol az ún. denderai zodiákus látható, amely a Bika és Mérleg csillagképeket ábrázolja.

Az állatöv fokban kifejezett szélessége nincs meghatározva. A régi korok embereinek figyelmét leginkább a csillagos égnek az a része keltette fel, ahol a Nap és a −4 és +2 magnitúdó fényességű (korabeli szóhasználattal első- és másodrendű) bolygócsillagok mozogtak: ez az ekliptikától ±3° távolságú terület, bár a Vénusz néha ettől messzebb is kerülhet. A Hold – nem pontosan az ekliptikával 23,5°-os szöget bezáró földi egyenlítői síkban keringve – akár ±28 fokra is eltávolodhat. Magának az 1928-ban meghatározott határvonalú állatövi csillagképeknek a szélső pontjai még távolabbiak lehetnek.

Az állatövi csillagkép és állatövi jegy nem azonos fogalom: az utóbbi az asztrológia témakörébe tartozik. A félreértést az is erősíti, hogy elnevezésük azonos (pl. Ikrek csillagkép és Ikrek jegy).

Az égbolt teljes területe 88 csillagképre van felosztva, így az ekliptika égi köre is egymással szomszédos csillagképeken megy keresztül, szám szerint tizenhármon. Mivel a csillagképek nagyon különböző méretűek és alakúak, ezért az ekliptika egy csillagképbe eső ívhossza – így a Nap áthaladási ideje is – eltérő: a következő táblázatban ez olvasható. Legérdekesebb eset, hogy a november 21-e és december 20-a közötti 30 nap alatt a Nap négy csillagképben is előfordul.

A dátumok a 2011. évre vonatkoznak. Más években – a szökőév miatti eltolódás folytán – ±1 nap eltérés lehetséges.

Mivel a bolygók és a Hold jórészt az állatövben mozognak, és mozgásuk során csillagokat fednek el, a csillagászat fedésekkel (okkultációk) foglalkozó ága számára készülő speciális katalógusok lényegében az állatövre vonatkoznak. Közülük az első az 1940-ben kiadott, James Robertson által összeállított "Catalog of 3539 zodical stars for the equinox 1950.0", amely a 6° 40' ekliptikai szélességű sáv 3539 csillagát tartalmazza. A katalógus közismert rövidítése ZC, hasonlóan a 'ZC sorszám' azonosítóval jelölt csillagaihoz.^[3]

Ezt 1977-ben kibővítették a SAO és AGK3 katalógusok kapcsolódó csillagaival: XZ Catalog of Zodiacal Stars címmel jelent meg, és 32221 csillagot tartalmaz. 1995-ben kiadták az újabb változatát.^[4]

Az állatövi jegyek tizenkét részre (csillagjegyre) osztják az ekliptikát, azaz azt az utat, amin a Nap a Földről nézve végighalad egy év alatt. Az ókori Babilonból származik; ez az első ismert égi koordináta-rendszer. Ma az asztrológiában használják.

A nyugati és az indiai (védikus) asztrológia ugyanazokat a jegyeket ismeri; a fő eltérés, hogy a nyugati a tropikus, míg a védikus a sziderikus (sziderális) asztrológiát használja. A tavaszpont precessziója következtében a csillagképek helyzete változik az égen, és a tropikus asztrológia állatövi jegyei már nem felelnek meg az égen található csillagképeknek, míg a sziderikus asztrológiában igen.

A kínai asztrológiában nemcsak a hónapokhoz, hanem az egyes évekhez is hozzárendelik az állatövi jegyeket; itt más nevük van.

Név (magyar és latin)	Dátum (tropikus)	Indiai név	Dátum (sziderikus)	Elem	Uralkodó	Egzaltáció	Esés	Exil	Jel
Kos Aries	március 21.–április 20.	Mesa	április 14.–május 14.	tűz	Mars	Nap	Szaturnusz	Vénusz
Bika Taurus	április 21.–május 21.	Vrisabha	május 15.–június 14.	föld	Vénusz	Hold	Uránusz	Mars / Plútó
Ikrek Gemini	május 22.–június 21.	Mithuna	június 14.–július 16.	levegő	Merkúr	É. h.	D. h.	Jupiter
Rák Cancer	június 22.–július 22.	Karka	július 17.–augusztus 16.	víz	Hold	Jupiter	Mars	Szaturnusz
Oroszlán Leo	július 23.–augusztus 23.	Simha	augusztus 17.–szeptember 16.	tűz	Nap	Neptunusz	–	Uránusz
Szűz Virgo	augusztus 24.–szeptember 22.	Kanya	szeptember 17.–október 17.	föld	Merkúr	Merkúr	Vénusz, Neptunusz	Jupiter, Neptunusz
Mérleg Libra	szeptember 23.–október 23.	Tula	október 18.–november 16.	levegő	Vénusz	Szaturnusz	Nap	Mars
Skorpió Scorpio	október 24.–november 22.	Vrischika	november 17.–december 15.	víz	Mars, Plútó	Uránusz	Hold	Vénusz
Nyilas Sagittarius	november 23.–december 21.	Dhanus	december 16.–január 14.	tűz	Jupiter	D. h.	É. h.	Merkúr
Bak Capricorn	december 22.–január 20.	Makara	január 15.–február 12.	föld	Szaturnusz	Mars	Jupiter	Hold
Vízöntő Aquarius	január 21.–február 19.	Kumbha	február 13.–március 11.	levegő	Szaturnusz, Uránusz	–	Neptunusz	Nap
Halak Pisces	február 20.–március 20.	Meenam	március 11.–április 18.	víz	Jupiter, Neptunusz	Vénusz	Merkúr	Merkúr

É.h. = északi holdcsomópont (a védikus asztrológiában Ráhu), d.h. = déli holdcsomópont (Kétu).

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-280-140-7

1. ↑ The Witness of the Stars by E.W. Bullinger Philologos Edition: Apr2701 introduction [1] Archiválva 2011. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
2. ↑ Guide 8.ver. planetáriumprogram szerint
3. ↑ Zodical catalogue
4. ↑ XZ Catalog of Zodiacal Stars (XZ80N) (Dunham+ 1995) [I/201]

• Nyugati asztrológia: Judy Hall: Asztrológiai biblia – Amit az állatövi jegyekről tudni érdemes. Pécs, Alexandra, 2005. ISBN 963-370-053-1
• Védikus asztrológia: angol wikipédia cikke

A Wikimédia Commons tartalmaz Állatövi jegy témájú médiaállományokat.

• Csillagászati koordináta-rendszer
• Állatövi fény
• Csillagtörténelem
• Állatöv, mint szerkesztési elv az irodalomban – Ókori görög művek Napút elemzése